Az előadás (Szabó Péter: ,,Ezt egy egysoros programmal meg lehet oldani'' Hatékony szkriptnyelvek 25 éve és ma) elhangzott Budapesten, 2006. november 23-án, 14:15 és 15:10 között az LME 2006 GNU/Linux Szakmai konferencián.
Az előadásra való felkészülést a Szabad Szoftver Intézet támogatta.
A szerzővel fel lehet venni a kapcsolatot az első dián olvasható e-mail címen.
A cikk egy vázlatos, forráskód-részletekkel illusztrált körképet vázol fel a ma népszerű szkriptnyelvekről. Célja, hogy a Linux iránt érdeklődők ízelítőt kapjanak az automatizálási lehetőségekről, beleértve azt is, hogy milyen feladatnak milyen nyelvben érdemes nekifogni, továbbá hogy szélesítse azok látókörét, akik néhány szkriptnyelvet már ismernek. A bemutatott nyelvek egy része már 25 éve is jelen volt (Bourne shell, AWK, sed, Make, C shell), de jöttek modern trónkövetelők is (Lua, PHP, Perl, Pike, Python, Ruby, TCL). A cikkben, az egyes nyelvek szintaxisát illusztrálandó, visszatérő motívumként jelennek meg kettő vagy több különböző nyelven is működő programok, melyek egy gyakorlati hasznára (az interpreter elérési útvonalától független #! shebang) is fény derül.
Az előadáshoz tartozó cikk megjelent a konferenciakiadványban. A cikk letölthető [PDF] formátumban és [LaTeX .tex forrás]-ként. (A LaTeX-forrás lefordításához szükséges segédfájlok nem tölthetők le.) Idővel az egész konferenciakiadvány is letölthető lesz PDF-formátumban a konferencia honlapjáról. A cikk szabadon felhasználható a CC-BY-SA-2.0 licenc szerint.
Az előadáshoz tartozó diák letölthetők [PDF] formutumban és [LaTeX .tex forrás]-ként. (A LaTeX-forrás lefordításához szükséges segédfájlok nem tölthetők le.) A diák szabadon felhasználhatók a CC-BY-SA-2.0 licenc szerint.
Figyelem! A diák lényegesen új információt tartalmaznak a cikkhez képest, érdemes mindkettőt elolvasni. Ha beszerezhető az előadásról készült hangfelvétel, azt is érdemes meghallgatni, mert szóban a diákhoz és a cikkhez képest is sok új információ hangzott el.
| 25 éve is megvoltak: | ||
| Bourne shell | 1977-- | Wikipedia link |
| AWK | 1977 | Wikipedia link |
| C shell | 1979 | Wikipedia link |
| Make | 1977 | Wikipedia link |
| sed* | 1974 | Wikipedia link |
| Újkeletűek, aktív fejlesztés alatt állnak: | ||
| GNU ld | <1996 | Wikipedia link |
| Lua | 1994-- | Wikipedia link |
| PHP* | 1995-- | Wikipedia link |
| Perl | 1987-- | Wikipedia link |
| Pike* | 1994-- | Wikipedia link |
| Python | 1990-- | Wikipedia link |
| Ruby | 1995-- | Wikipedia link |
| TCL* | 1988-- | Wikipedia link |
@book{a_unix_operacios_rendszer,
author={Kernighan, Brian W. and Pike, Rob},
title={A UNIX operációs rendszer},
title-en={The UNIX Programming Environment},
translated-by={Turi Gabriella and Kovács Tibor},
extra1={Lektorálta Sztrókay Kálmán},
extra2={A verseket Tandori Dezső fordította},
publisher={Műszaki Könyvkiadó, Budapest},
year=1987,
}
@misc{acmssa,
title={{ACM} {Software} {System} {Award} díjak},
key ={{ACM} {Software} {System} {Award} díjak},
url={http://awards.acm.org/software%5Fsystem/},
misc={2003-ban kapott díjat a Make szerzője},
}
@misc{gnubuild,
title={{GNU} szoftverfordítási rendszer},
key ={{GNU} szoftverfordítási rendszer},
title-en={{GNU} build system},
url={http://en.wikipedia.org/wiki/GNU_build_system},
}
@misc{build_automation,
title={Szoftverfordítás automatizálása},
key ={Szoftverfordítás automatizálása},
title-in={Build automation},
url={http://en.wikipedia.org/wiki/Build_Automation},
}
@misc{unix_filozofia,
title={{UNIX}-filozófia},
key ={{UNIX}-filozófia},
title-en={{UNIX} philosophy},
url={http://en.wikipedia.org/wiki/Unix_philosophy},
}
@misc{dc.sed,
title={{\textsf{dc}} implementáció {\textsf{sed}}-ben},
key ={{\textsf{dc}} implementáció {\textsf{sed}}-ben},
url={http://sed.sourceforge.net/grabbag/scripts/dc.sed},
}
@misc{wikipedia,
title={Wikipedia: szabad enciklopédia},
key ={Wikipedia: szabad enciklopédia},
url={http://en.wikipedia.org/},
}
@misc{cpan,
title={{CPAN}: a {Perl}-modulok kifogyhatatlan tárháza},
key ={{CPAN}: a {Perl}-modulok kifogyhatatlan tárháza},
url={http://www.cpan.org/},
misc={A Perl-modulok itt kereshetők és innen tölthetők le},
}
@misc{busybox,
title={{BusyBox}: a beágyazott {Linux} svájcibicskája},
key ={{BusyBox}: a beágyazott {Linux} svájcibicskája},
url={http://www.busybox.net/},
}
@article{magic_perl_header,
title={A Magic Header for Starting {Perl} scripts},
huname=1, author={Péter Szabó},
url={http://i.cmpnet.com/ddj/tpj/images/tpj0304/0304tpj.pdf},
year=2003,
journal={The {Perl} Journal},
month=apr,
pages={13--15},
}
@misc{scripting_language,
title={Szkriptnyelvek},
key ={Szkriptnyelvek},
url={http://en.wikipedia.org/wiki/Scripting_language},
}
@misc{perl_roviden,
huname=1,
title={Perl r{\"o}viden},
author={P{\'e}ter Verh{\'a}s},
url={http://www.szabilinux.hu/verhas/perl/index.html},
}
@misc{ruby_on_rails_magyarul,
huname=1,
title={Ruby on {Rails}},
author={B{\'a}rth{\'a}zi, Andr{\'a}s},
url={http://weblabor.hu/cikkek/rubyonrails},
year=2005,
month=aug,
}
@misc{lua_bcdc,
title={Bevezető leírás a {Lua}-ról, elsősorban {BCDC}-seknek},
key ={Bevezető leírás a {Lua}-ról, elsősorban {BCDC}-seknek},
url={http://ro.4242.hu/cgi-bin/yabb2/YaBB.pl?board=bcdc_help},
misc={A ,,01. Rövid ismerkedés'' linkről induljunk},
}
@misc{lua_objektum,
title={Objektum-orientált programozás {Lua}-ban},
author={Roberto Ierusalimschy},
key ={Objektum-orientált programozás {Lua}-ban},
url={http://www.lua.org/pil/16.html},
year=2003,
}
@misc{lua_uses,
title={Luában szkriptelhető programok listája},
key ={Luában szkriptelhető programok listája},
url={http://www.lua.org/uses.html},
}
@misc{perlmonks_obfuscated,
title={Szándékosan nehezen érthetőre írt rövid {Perl}-szkriptek},
key ={Szándékosan nehezen érthetőre írt rövid {Perl}-szkriptek},
url={http://perlmonks.org/?node=Obfuscated%20Code},
}
@misc{perl_keywords_obfuscated,
title={Csak kulcsszavakból álló {Perl}`-szkript},
author={Mike Rosulek},
url={http://perlmonks.org/?node=Obfuscated%20Code},
year=2003,
}
@misc{cpan_szszi,
huname=1,
title={{Perl}-modulok telepítése a {CPAN}-ről},
huname=1, author={Szabó, Péter},
url={http://www.szszi.hu/wikidev/PerlModulokCPANr%C5%91l},
year=2005,
}
Hojtsy Gábor
írta a weblabor.hu-n:
,,Szabó Péter egysoros szkriptekről szóló előadása számos szkript nyelv
erősségeit igyekezett bemutatni -- nem csak egysoros programokkal. Jól
válogatott érdekes példái trükkös lehetőségekre világítottak rá.''