Az előadás (Szabó Péter: ,,Ezt egy egysoros programmal meg lehet oldani'' Hatékony szkriptnyelvek 25 éve és ma) elhangzott Budapesten, 2006. november 23-án, 14:15 és 15:10 között az LME 2006 GNU/Linux Szakmai konferencián.
Az előadásra való felkészülést a Szabad Szoftver Intézet támogatta.
A szerzővel fel lehet venni a kapcsolatot az első dián olvasható e-mail címen.
A cikk egy vázlatos, forráskód-részletekkel illusztrált körképet vázol fel a ma népszerű szkriptnyelvekről. Célja, hogy a Linux iránt érdeklődők ízelítőt kapjanak az automatizálási lehetőségekről, beleértve azt is, hogy milyen feladatnak milyen nyelvben érdemes nekifogni, továbbá hogy szélesítse azok látókörét, akik néhány szkriptnyelvet már ismernek. A bemutatott nyelvek egy része már 25 éve is jelen volt (Bourne shell, AWK, sed, Make, C shell), de jöttek modern trónkövetelők is (Lua, PHP, Perl, Pike, Python, Ruby, TCL). A cikkben, az egyes nyelvek szintaxisát illusztrálandó, visszatérő motívumként jelennek meg kettő vagy több különböző nyelven is működő programok, melyek egy gyakorlati hasznára (az interpreter elérési útvonalától független #! shebang) is fény derül.
Az előadáshoz tartozó cikk megjelent a konferenciakiadványban. A cikk letölthető [PDF] formátumban és [LaTeX .tex forrás]-ként. (A LaTeX-forrás lefordításához szükséges segédfájlok nem tölthetők le.) Idővel az egész konferenciakiadvány is letölthető lesz PDF-formátumban a konferencia honlapjáról. A cikk szabadon felhasználható a CC-BY-SA-2.0 licenc szerint.
Az előadáshoz tartozó diák letölthetők [PDF] formutumban és [LaTeX .tex forrás]-ként. (A LaTeX-forrás lefordításához szükséges segédfájlok nem tölthetők le.) A diák szabadon felhasználhatók a CC-BY-SA-2.0 licenc szerint.
Figyelem! A diák lényegesen új információt tartalmaznak a cikkhez képest, érdemes mindkettőt elolvasni. Ha beszerezhető az előadásról készült hangfelvétel, azt is érdemes meghallgatni, mert szóban a diákhoz és a cikkhez képest is sok új információ hangzott el.
25 éve is megvoltak: | ||
Bourne shell | 1977-- | Wikipedia link |
AWK | 1977 | Wikipedia link |
C shell | 1979 | Wikipedia link |
Make | 1977 | Wikipedia link |
sed* | 1974 | Wikipedia link |
Újkeletűek, aktív fejlesztés alatt állnak: | ||
GNU ld | <1996 | Wikipedia link |
Lua | 1994-- | Wikipedia link |
PHP* | 1995-- | Wikipedia link |
Perl | 1987-- | Wikipedia link |
Pike* | 1994-- | Wikipedia link |
Python | 1990-- | Wikipedia link |
Ruby | 1995-- | Wikipedia link |
TCL* | 1988-- | Wikipedia link |
@book{a_unix_operacios_rendszer, author={Kernighan, Brian W. and Pike, Rob}, title={A UNIX operációs rendszer}, title-en={The UNIX Programming Environment}, translated-by={Turi Gabriella and Kovács Tibor}, extra1={Lektorálta Sztrókay Kálmán}, extra2={A verseket Tandori Dezső fordította}, publisher={Műszaki Könyvkiadó, Budapest}, year=1987, } @misc{acmssa, title={{ACM} {Software} {System} {Award} díjak}, key ={{ACM} {Software} {System} {Award} díjak}, url={http://awards.acm.org/software%5Fsystem/}, misc={2003-ban kapott díjat a Make szerzője}, } @misc{gnubuild, title={{GNU} szoftverfordítási rendszer}, key ={{GNU} szoftverfordítási rendszer}, title-en={{GNU} build system}, url={http://en.wikipedia.org/wiki/GNU_build_system}, } @misc{build_automation, title={Szoftverfordítás automatizálása}, key ={Szoftverfordítás automatizálása}, title-in={Build automation}, url={http://en.wikipedia.org/wiki/Build_Automation}, } @misc{unix_filozofia, title={{UNIX}-filozófia}, key ={{UNIX}-filozófia}, title-en={{UNIX} philosophy}, url={http://en.wikipedia.org/wiki/Unix_philosophy}, } @misc{dc.sed, title={{\textsf{dc}} implementáció {\textsf{sed}}-ben}, key ={{\textsf{dc}} implementáció {\textsf{sed}}-ben}, url={http://sed.sourceforge.net/grabbag/scripts/dc.sed}, } @misc{wikipedia, title={Wikipedia: szabad enciklopédia}, key ={Wikipedia: szabad enciklopédia}, url={http://en.wikipedia.org/}, } @misc{cpan, title={{CPAN}: a {Perl}-modulok kifogyhatatlan tárháza}, key ={{CPAN}: a {Perl}-modulok kifogyhatatlan tárháza}, url={http://www.cpan.org/}, misc={A Perl-modulok itt kereshetők és innen tölthetők le}, } @misc{busybox, title={{BusyBox}: a beágyazott {Linux} svájcibicskája}, key ={{BusyBox}: a beágyazott {Linux} svájcibicskája}, url={http://www.busybox.net/}, } @article{magic_perl_header, title={A Magic Header for Starting {Perl} scripts}, huname=1, author={Péter Szabó}, url={http://i.cmpnet.com/ddj/tpj/images/tpj0304/0304tpj.pdf}, year=2003, journal={The {Perl} Journal}, month=apr, pages={13--15}, } @misc{scripting_language, title={Szkriptnyelvek}, key ={Szkriptnyelvek}, url={http://en.wikipedia.org/wiki/Scripting_language}, } @misc{perl_roviden, huname=1, title={Perl r{\"o}viden}, author={P{\'e}ter Verh{\'a}s}, url={http://www.szabilinux.hu/verhas/perl/index.html}, } @misc{ruby_on_rails_magyarul, huname=1, title={Ruby on {Rails}}, author={B{\'a}rth{\'a}zi, Andr{\'a}s}, url={http://weblabor.hu/cikkek/rubyonrails}, year=2005, month=aug, } @misc{lua_bcdc, title={Bevezető leírás a {Lua}-ról, elsősorban {BCDC}-seknek}, key ={Bevezető leírás a {Lua}-ról, elsősorban {BCDC}-seknek}, url={http://ro.4242.hu/cgi-bin/yabb2/YaBB.pl?board=bcdc_help}, misc={A ,,01. Rövid ismerkedés'' linkről induljunk}, } @misc{lua_objektum, title={Objektum-orientált programozás {Lua}-ban}, author={Roberto Ierusalimschy}, key ={Objektum-orientált programozás {Lua}-ban}, url={http://www.lua.org/pil/16.html}, year=2003, } @misc{lua_uses, title={Luában szkriptelhető programok listája}, key ={Luában szkriptelhető programok listája}, url={http://www.lua.org/uses.html}, } @misc{perlmonks_obfuscated, title={Szándékosan nehezen érthetőre írt rövid {Perl}-szkriptek}, key ={Szándékosan nehezen érthetőre írt rövid {Perl}-szkriptek}, url={http://perlmonks.org/?node=Obfuscated%20Code}, } @misc{perl_keywords_obfuscated, title={Csak kulcsszavakból álló {Perl}`-szkript}, author={Mike Rosulek}, url={http://perlmonks.org/?node=Obfuscated%20Code}, year=2003, } @misc{cpan_szszi, huname=1, title={{Perl}-modulok telepítése a {CPAN}-ről}, huname=1, author={Szabó, Péter}, url={http://www.szszi.hu/wikidev/PerlModulokCPANr%C5%91l}, year=2005, }
Hojtsy Gábor
írta a weblabor.hu-n:
,,Szabó Péter egysoros szkriptekről szóló előadása számos szkript nyelv
erősségeit igyekezett bemutatni -- nem csak egysoros programokkal. Jól
válogatott érdekes példái trükkös lehetőségekre világítottak rá.''