Töritételek érettségire (1998/99, Bp. Fazék C)

0. Évszámok (minimális)

1. A démosz harca Athénban a politikai jogokért

2. A Római Birodalom válsága

3. Mezőgazdasági technika, a középkori társadalom átalakulása a 12. században, városok, kereskedelem

4. Vázolja fel Géza fejedelem és Szt István király államférfiúi, hadvezéri, politikai portréját

5. IV. Béla politikájának változásai és a tatárjárás

6. A gazdaság fejlődése és a királyi jövedelmek alakulása Károly Róbert alatt

7. Milyen erőkkel és hogyan vette fel a küzdelmet a terjeszkedő oszmán török birodalommal Hunyadi János és Hunyadi Mátyás?

8. Mutassa be az abszolutizmus általános jellemzőit egy konkrét példa, a francia segítségével

9. Jellemezze a három részre szakadt Magyarország gazdaságai és politikai életét

10. Mutassa be az Erdélyi Fejedelemséget Bethlen Gábor idején

11. Elemeze a Rákóczi-szabadságharc eseménytörténetét a nemzetközi kapcsolatok tükrében

12. Mutassa be Mária Terézia és II. József politikai rendszerét, legfontosabb rendeleteit (felvilágosult abszolutizmus)

13. Ismertesse az USA történetét kialakulásától a 19. század elejéig (függetlenségi háborúk), mutassa be az USA kormányzati rendszerét

14. Mutassa be és értékelje Széchenyi és Kossuth programját a reformkorban

15. A legfontosabb dokumentumok (12 pont, áprilisi törvények) segítségével ismertesse a törvényes forradalom (1848) célkitűzéseit és eredményeit

16. Mutassa be az ipari forradalom technikai újításait. Milyen változásokat hozott az ipari forradalom Nyugat-Európa társadalmi életében?

17. Beszéljen az olasz és a német egység kialakulásáról, és ismertesse ezen események hatását hazánk történelmének alakulására

18. Az életmód változásai a századforduló Budapestjén (közlekedés, hírközlés, lakáskultúra, szórakozás). A fővárosi társadalom jellemzői

19. Fejtse ki az I. világháború eseménytörténetének felvázolásával, hogy miért szenvedtek vereséget a központi hatalmak

20. Hogyan biztosította Bethlen István a rendszer bel- és külpolitikai konszolidációját?

21. Ismertesse a sztálini diktatúra jellemzőit a gazdaság, a politika és az ideológia területén

22. A magyar politika kényszerpályája 1940 és 1944 között

23. A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború fogalma és korszaka Sztálin haláláig

24. A totális állam jellemzői és magyarországi sajátosságai a Rákosi-rendszerben

25. Programok és célkitűzések az 1956-os forradalomban


Évszámok (minimális)

 1.      Drakón
    -594 Szólón
    -508 Kleiszthenész
 2. -133 Gracchus fivérek
     -80 Marius és Sulla
     -60 Julius Caesar
 3.      40 fő/km^2
         12 tagú tanács
	 Velence, Genova;  Hamburg, Bréma
 4.  972 Géza
         I. Ottó német-római császár
    1000 István koronázása
 5. 1241 tatárjárás első éve
     100 vár
      20 város
    1285 unokája visszaveri a tatárokat
 6. 1308 Károly Róbert uralkodásának kezdete
    1342 Károly Róbert uralkodásának vége
     20% királyi birtok Zsigmond idején
 7. 1439 a török elfoglalja Szerbiát
    1456 Nándorfehérvári diadal
   30000 fős a fekete sereg hadjáratok alatt
 8. 1589 IV. Henrik építeni kezdi a felvilágosult abszolutizmust
    1643 XIV. Lajos uralkodásának kezdete
    1715 XIV. Lajos uralkodásának vége
 9. 1543 sok végvár elesésének kezdete
    1566 sok végvár elesésének vége
10. 1613 Bethlen Gábor fejedelemségének kezdete
    1629 Bethlen Gábor fejedelemségének vége
11. 1703 II. Rákóczi Ferenc hadba hívja a lakosságot
         XIV. Lajos
         Nagy Péter
         Frigyes Vilmos (porosz)
12. 1765 a magyar felvilágosult abszolutizmus kezdete
    1792 a magyar felvilágosult abszolutizmus vége
13. 1775 Lexingtonnál kezdődő függetlenségi háború
    1783 Anglia elismeri a függetlenséget
14. 1830 Széchényi: Hitel
    1832 Kossuth: Országgyűlési Tudósítások
15. 1848. március 13. bécsi forradalom
    1848. március 17. V. Ferdinánd szentesíti az Ellenzéki Nyilatkozatot
    1848. április 11. V. Ferdinánd elfogadja az áprilisi törvényeket
16. 1769 James Watt: gőzgép
    1800-as évek eleje: géprombolások
    1825 gőzvasút
17. 1861 kikiáltják az olasz egységet
    1866 Ausztria legyőzése, az Északnémet Szövetség kialakítása
    1871 kikiáltják a Német Császárságot
18. 1873 egyesül Budapest
    1896 Millennium
19. 1914. június 28. Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinándot
    1917 a monarchiának nem sikerül különbékét kötnie (Ang. Fr.)
    1918. november 11. az I. világháború vége
20. 1921 Bethlen István miniszterelnökségének kezdete
21. 1922 Sztálin a kommunista párt élére kerül, megalakul a Szu
    1936 a Szu új alkotmánya
    1953 Sztálin meghal
22. 1938 Anschluss==Németország egyesül Ausztriával
    1940 német--olasz--japán háromhatalmi egyezmény
    1945. április 10. az utolsó német csapatot is kiűzték az orszok Mo-ról
23. 1947 a hidegháború kezdete
    1956 SzKP 20. kongresszusa a világháború elkerülését tűzi ki célul
24. 1948 a fordulat éve
         nehézipari központ: Sztálinváros==Dunaújváros
25. 1956. október 23. tüntetés, a forradalom kitörése
    1956. október 28. a döntő fordulat napja
    1958. június 16. kivégzik Nagy Imrét

1. A démosz harca Athénban a politikai jogokért

K3(25) A démosz küzdelme a politikai jogokért

Az athéni társadalom rétegei:

1. arisztokrácia: az előkelő nemzetségekből származók rétege. Kezdetben ők
   voltak a leggazdagabbak és ők irányították a városállamot.
2. démosz: köznép. Zömében kézműves, kereskedő, földműves. Nem feltétlenül
   szegény.
3. adósrabszolga: aki nem tudott a felvett kölcsönért fizetni, azt
   hitelezője eladhatta rabszolgának

Az i.e. 7. században megélénkült az áruforgalom és a gyarmatokról jövő olcsó
gabona megtörte az arisztokrácia piaci monopóliumát, így a démosz anyagilag
felzárkózhatott. Felébredt a politikai egyenlőség igénye is. A démosz céljai
a következők voltak:

1. Eltörölni az adósrabszolgaságot.
2. Írásba foglalni a törvényeket.
3. Törvény előtti egyenlőség (az arisztokratákkal).
4. Területi egyenjogúsítás, mindenki résztvehessen a politikában.

E célok elérésének lépései:

1. Drakón (arkhón; 8 társával 1 évig gyakorolta a végrehajtó hatalmat): a
   törvények írásba foglalása (2.), a nép vagyon szerinti osztályokba
   sorolása.
2. Szólón (arhkón, i.e. 594.): eltörölte az adósrabszolgaságot (1.),
   kötelezővé tette a közügyekkel való törődést, családjogi törvényeket
   hozott, az embereket éves *jövedelem* szerint osztályozta. Ez utóbbi a
   démosz gazdagabb rétegét juttatta előnyhöz.
3. A türannoszok kora: Az első türannosz katonai
   úton jutott hatalomra. ,,Zsarnoksága'' alatt földet osztott, vidékre
   kiszálló bíróságokat alakított, közmunkákat szervezett, és támogatta a
   kereskedelmet. A démosz azonban a türannoszok korában nem kapta meg a
   politikai hatalmat, amire vágyott, így elűzték az utolsó türannoszt.
4. Kleiszthenész (arkhón, i.e. 508.): Kiszélesítette a démosz jogait,
   kiépítette a ,,demokráciát'': Attikát 10 phülére (kerületre) osztotta
   (mindegyikben athéni, tengerparti és szárazföldi résszel; ez helyi
   szinten a démosz fölényéhez vezetett), melyek 50-50 főt delegálhattak az
   ötszázak tanácsába. Továbbá az I. Dareiosz perzsa királlyal kötött
   megnemtámadási szerződése szilárd külpolitikai helyzetet eredményezett.

2. A Római Birodalom válsága

K4(34) A köztársaság válsága

Az i.e. 200-tól városból birodalommá fejlődő Róma államszervezete mindvégig
változatlan maradt, így fokozatosan korszerűtlenné vált:

1. területi különbségek: az eltérő jogállású, eltérő pénznemű területeket
   nem tudták összefogva igazgatni. Mindezt súlyosbította, hogy a
   hivatalnokokat évente újraválasztották.
2. polarizáció: a szegényebb parasztok a hosszú katonáskodási idő alatt --
   rabszolga hiányában -- nem tudtak a birtokukkal foglalkozni => tovább
   szegényedtek. Csak a gazdagabbaknak volt elég pénze bérelni az ager
   publicusból (meghódított közös föld) => nagybirtokok (latifundiumok)
   alakultak ki => gazdaságosabb termelés => tovább gyarapodtak.
3. gyengülő hadsereg: a birtokait elvesztőket már nem kötelezhették
   katonáskodásra. A hadsereg relatíve is gyengült: a határok védelme, az új
   provinciák biztosítása és a rabszolgák féken tartása egyre fontosabbá vált.

A válság felszámolására tett kísérletek:

1. Gracchus fivérek (i.e. 133.): törvényes reformokat hoztak. Nem tudták
   megoldani a földkérdést, így a korábban a köztársaság alappillérét képező
   birtokos parasztság végleg kiveszőben volt. Bebizonyosodott azonban, hogy
   a tetszetős jelszavak politikai sikerekhez vezettek => pártok alakultak:
   néppárt, optimaták.
2. Marius és Sulla (i.e. 80.): a köztársaság normáitól távol álló eszközöket
   alkalmaztak. Többször betöltött vezetői tisztségek, hadvezetés Róma
   ellen, halállistákat adtak ki (jutalmat ígértek ellenfeleik elfogásáért
   vagy megöléséért). Kaotikus állapotok, rabszolgafelkelések, polgárháború.
   Zsoldoskatonákat alkalmaztak, és a szolgálati idő lejártával letelepítették
   őket.
3. Julis Caesar (i.e. 60.): Felismerte, hogy a birodalom csak úgy maradhat
   fent, ha azt egyetlen ember irányítja. Triumvirátust szervezve katonai
   diktatúrájával háttérbe szorította a szenátust, és a fontos (consul vs.
   néptribunus) tisztségeket egyidejűleg birtokolta. Mivel ekkor még túl
   erősek voltak a res publica (köztársaság) hívei, megölték, és álmodott
   egyeduralmát csak fogadott fia, Octavianus (Augustus) teremthette meg.

3. Mezőgazdasági technika, a középkori társadalom átalakulása a 12. században, városok, kereskedelem

K30(202) Mezőgazdasági termelés, Kézműipar, városok, Kereskedelem [csak
Magyarország, de arról jó]

A 11. század elejének mezőgazdasági találmányai indították el a középkori
társadalom átalakulását.

A találmányok:

1. vaseke==nehézeke: aszimmetrikus, megforgatja a talajt (ellentétben az
   eddigi szimmetrikus faekével)
2. nyomásos gazdálkodás: a földet 2 (bevetett, ugar) vagy 3 (tavaszi
   gabonával vetett, őszi gabonával vetett, ugar) részre osztották, így az
   egyik rész pihenhetett
3. szügyhám: a ló nagyobb igavonóereje érdekében
4. patkó: a lóra és az ökörre

Az átalakulás:

1. Az emberi munkaerőt nem fordították energiatermelésre.
2. népszaporulat: egyes centrumokban elérte 40 fő/km2-t
3. munkamegosztás
4. kereskedelem, pénzgazdálkodás

A városok fontos kereskedelmi utak kereszteződésében, a kikötőkben és a
várak körül városok alakultak ki. Lakói (volt parasztok, kézművesek) a
következő privilégiumokkal (szabadságjogokkal) rendelkeztek, melyek védték
őket a földesúrtól:

1. önkormányzat: 12 tagú tanács+1 vezető pap
2. városfal
3. piactartási és vásártartási jog
4. árumegállító jog

A szárazföldön folytatott helyi kereskedelem és a távolsági kereskedelem is
felélénkült:

1. távol-keleti útvonal: Velencéből, Genovából Bizonáncon keresztül.
   luxuscikkek: fűszerek, selyem, illatszerek, füstölőszerek
2. levantei kereskedelem: a Földközi-tenger menti olasz és dalmát városok
   egymás között. Áruk mint előbb.
3. Hanza-útvonal: a Balti-tenger menti Hamburg, Bréma. tömegcikkek: posztó,
   vasáruk, gabona, prém, érc, fa.

A parpírpénz, a bankok és a tőzsdék megjelenésével mai ,,anyagi világunk''
kezdett megalapozódni.

[lehetne még szólni a tőzsdéről, a bankokról, a hitelről, a papírpénzről,
és hogy kik lettek kereskedők]

4. Vázolja fel Géza fejedelem és Szt István király államférfiúi, hadvezéri, politikai portréját

K24(165) Géza államszervező tevékenysége, István király és műve

A magyarok a 10. század első felében az állattenyésztés mellett
zsákmányszerző kalandozásokból tartották fenn magukat. A kezdeti sikerek
után azonban sorozatos vereséget szenvedtek. A békekötések és a társadalom
újjászervezésének feladatát 972-től Géza fejedelem végezte el:

1. követküldés nyugatra: Géza követei rendezték I. Ottó német-római
   császárral a vitás határkérdéseket, békét kötöttek, lovagokat és
   keresztény hittérítőket kértek Ottótól. Géza ezután a belpolitikára
   koncentrálhatott.
2. a hatalom megszilárdítása: fő célja saját törzse, az Árpádok
   fennhatóságának elismertetése az előkelő nemzetségekkel. Fegyveres úton:
   letörte a horka (Dunántúl) hatalmát. Házassággal: a gyula (Erdély)
   lányát, Saroltot vette el. Vallási úton: a kereszténység egyben az
   egységet, és a fejedelem elismerését szolgálta.
3. kereszténység: Géza még mindkét vallás szertartásait elvégezte, de fiát,
   Vajkot (Istvánt) már keresztény szellemben neveltette. A kereszténység
   nemcsak a központosítás eszköze, hanem külpolitikailag az egyetlen
   lehetséges út Géza számára.
4. békét hozó házasságok: Istvánnak a bajor király lányát, Gizellát kérte és
   kapta. Lányait a lengyel uralkodóhoz illetve a velencei dogéhoz [kiejtés
   dózse] adta. Ezzel biztosította az ország határait.

István király apja hagyományait folytatva tovább erősítette az államot:

1. a riválisok letörése: István az elsőszülöttsége alapján, más nemzetségfők
   pedig ,,Őseik törvénye'' alapján tartottak igényt a trónra. Legyőzte
   Koppányt, Ajtonyt és Gyulát, 1000-ben megkoronázták. (Akkoriban a
   koronázás jelképezte az országok önállóságát.)
2. királyi vármegyék: Mivel a hatalmi harcok során az ország nagy részének a
   területe az övé lett, várai köré az egész országot lefedő megyerendszert
   tudott szervezni. Ez fontos lépése volt a központosításnak, mert
   biztosította, hogy akarata az egész országban érvényre jusson.
3. törvényalkotás: törvénykönyveiben szakított a szokásjoggal, az egyházat
   érintő rendeleteket hozott, védte a szabadok lesüllyedésével kialakuló
   feudális tulajdont. Csonkítással, halállal, esetleg pénzzel büntetett,
   különbséget tett szabad és szolga között.
4. egyházszervezés: esztergomi érsekség, 10 püspökség. Az egyházat kivonta
   világi igazságszolgáltatás alól.
5. béketörekvés: nem vezetett hadjáratot, egyszer keveredett határmenti
   háborúba (Lengyelország), visszaverte Konrád német-római császárt.
6. Intelmek: élettapasztalatait a fiának írt Intelmekben összegezte.

5. IV. Béla politikájának változásai és a tatárjárás

K25(173) IV. Béla kísérlete a királyi birtokok visszaszerzésére, A
tatárjárás, A tatárjárás után

IV. Béla apja híveivel leszámolva, kemény kezű politizálással a saját
elképzeléseit valósította meg:

1. felszámolta a főúri tanácsot: A királyi tanácsba pedig saját híveit
   ültette. Így elérte, hogy a törvényhozásban az ő akarata
   érvényesüljön.
2. birtokvisszavétel: Látva, hogy az állam bevételeit regálé jövedelmekből
   (még) nem lehet megteremteni, visszaperelte és visszavette elődei
   ,,elkótyavetyélt'' birtokait (a III. Béla-i állapotokat véve alapul), a
   kialakulófélben lévő  nemesi vármegye helyett újra a királyit szorgalmazta.
3. felújította a kancelláriát (az oklevélkiállítással foglalkozó hivatalt):
   elrendelte, hogy a vitás ügyekkel latin nyelven a kancelláriához kell
   fordulni.
4. Intézkedéseit általános gyűlölet fogadta.

A rosszul szervezett, átalakulóban lévő (királyi vármegyei -> adományozottak
hadkötelezettsége) hadsereg Muhinál 1241-ben vereséget szenvedett a keletről
érkező tatároktól. A támadók egészen Székesfehérvárig, Esztergomig jutottak,
a városokat kifosztották, elpusztították, de a várakat és az erődítményeket
nem tudták bevenni. 1242-ben a nagykán halálának hírére kivonultak az
országból.

Béla politikája az alábbi módon változott meg (,,második honalapítás''):

1. birtokadományozások: a feltétele az volt, hogy az adományozott birtokra
   vár épül, és szükség esetén kellő számú fegyveres áll a király
   rendelkezésére. => 100 vár
2. városi jog adományozása: mivel a fallal védett városok túlélték a
   tatárjárást, Béla a fehérvári jog mintájára városi kiváltságokat
   adományozott. => 20 város
3. telepítések: visszahívta a kunokat, a Havasalföldet a johannita rendnek
   adta.
4. hadseregfejlesztés: a könnyű- és nehézlovasságot is erősítette
5. tömeges várjobbágynemesítés: nemtelenekből várjobbágyok
6. összehívta az első rendi gyűlést: a köznemeseket kívánta erősíteni a
   bárókkal szemben.

Béla maga mellett tudta a várjobbágyokat, a főurakat és a városok polgárait
is. Békét kötött az oroszokkal, a lengyelekkel és Velencével. Uralkodásának
végére Magyarország a térség legerősebb államává vált, s unokája 1285-ben
vissza tudta verni az ismét támadó tatárokat.

6. A gazdaság fejlődése és a királyi jövedelmek alakulása Károly Róbert alatt

K26(178) A hatalalom megszilárdítása -- gazdasági-pénzügyi reformok,
Ligaharcok és Luxemburgi Zsigmond reformjai [megvan papíron, a törvények
(regálé jövedelmek) sorravevésével lehetne felépíteni]

Az Árpád ház kihalása után a hatalmi harcokban az anjou Károly Róbert
(1308--1342) győzött. Legfontosabb intézkedéseivel a gazdaságot új alapokra
helyezte: 

1. stabil aranyforint: Értékálló fizetőeszköze ugyan megszüntette a kamara
   hasznát, de elősegítette nemzetközi kereskedelmet.
2. regálé jövedelem: Királyi ,,felségjogon'' élvezett, a királyi birtokokból
   befolyó összeget kiegészítő, majd átvevő jövedelem. Károly Róbert korában
   már elég fejlett volt ahhoz az ország, hogy a királyi birtokok bevételei
   helyett az államot a regálé jövedelmekből lehessen fenntartani. Részei:
3. harmincadvám: A kijelölt vámszedő helyeken a kereskedőtől beszedett
   illeték. Nyugat felé az áru értékének 1/30-a, kelet felé 1/20-a. Ez a
   kereskedelmet a délnémet és itáliai városok felé irányította.
4. bányabér (urbura): A kiváltságolt bányászok az arany tizedét, az ezüst
   nyolcadát a kincstárba kellett, hogy fizessék bányabér címen. A bányabér
   1/3-ának átengedése érdekeltté tette a földesurakat a bányák
   feltárásában.
5. pénzverési monopólium: Pénzt csak a király verhetett, és feldolgozatlan
   nemesfémekkel is csak a király kereskedhetett. A földesurak a bányabér
   1/3-át 30--35%-os illetékért a királyi pénzverőhelyeken hasznosíthatták.
6. kapuadó: Vagyonadó: a jobbágyok fizették minden kapu után, melyen egy
   megrakott szénásszekér átfért. Évente 3/16 aranyforintot tett ki.

7. Milyen erőkkel és hogyan vette fel a küzdelmet a terjeszkedő oszmán török birodalommal Hunyadi János és Hunyadi Mátyás?

K28(190), A török terjeszkedés kezdete a Balkánon, Hunyadi János
törökellenes harcai, Hunyadi Mátyás törökellenes politikája [kissé hosszú]

A Török Birodalom 1439-ben elfoglalta Szerbiát, és ezzel Magyarország
közvetlen szomszédságába került.

Hunyadi János országvédő tevékenysége:

1. déli birtokok: Hunyadi János hadvezéri szolgálataiért jelentős birtokokat
   és tisztségeket kapott a királytól, ezzel az ország legjelentősebb
   birtokosai közé emelkedett. Földjét személyes érdekből is védte.
2. győzelmek: megvédte Erdélyt és a hosszú hadjáratban súlyos veszteséget
   okozott a töröknek. Nem tudott azonban a balkáni népekkel összefogni, és 
   a törököt közös elővel kiűzni a Balkánról.
3. kormányzó: A fiatal V. László nagykorúságáig a rendek hét főkapiányra
   bízták az országot, majd később (eddigi tevékenységéért és a köznemesek
   bizalmával) Hunyadi lett a teljhatalmú kormányzó. Hunyadi megpróbálta
   felszámolni a bárók területi hatalmát. Rigómezőn vereséget szenvedett.
4. főkapitány: V. László alatt főkapitány, ő kezelte a királyi jövedelmeket.
   A birtokában levő Nándorfehérvárat a török megtámadta. Sógora, Szilágyi
   Mihály védte a várat, emellett Hunyadi 10000 fős magánhadserege, 20000
   népfölkelő és a Kapisztrán János vezette ferencesek a túlerő ellenére
   1456-ban diadalt arattak.

Hunyadi Mátyás törökellenes politikája:

1. védekezés: látván apja támadó taktikájának kudarcait, Hunyadi Mátyás a
   védekezésre rendezkedett be mindaddig, amíg egy egyesített kelet-európai
   hadsereg élén vissza nem tudja verni a törököt. (Ezt az egységesítést és
   birodalomépítést a csehek elleni harc is szolgálta.)
2. a védelmi vonal megerősítése: A török fősereget elkerülve aktívan,
   támadásokkal védekezett. Bevette például az eddigi török rablótámadások
   bázisát, Szabácsot.
3. fekete sereg: 8--10-ezres (hadjáratok során 3x ennyi), főleg külföldi
   zsoldosokból áll. Legfőbb erénye a haderő tagoltsága, az egyes alakulatok
   önálló akcióképessége. Részei: páncélos lovasság, könnyűlovasság,
   gyalogság, műszaki alakulatok, tüzérség.
4. nincs összefogás: A törökkellenes nemzetközi összefogást nem sikerült
   elérnie (ami főleg anyagi segítséget jelentett volna). Halála után szétesett
   a központi hatalom, és lassan leépültek a végvárak is.

8. Mutassa be az abszolutizmus általános jellemzőit egy konkrét példa, a francia segítségével

K8(68) Új tipusú állam, az abszolút monarchia, Franciaroszág

Az 1500-as évek gazdasági-társadalmi változások háttérbe szorították a
rendeket:

1. háborús igény: A gazdaságot a földrajzi fekvés és a lakosság száma (!)
   biztosította. Így igény keletkezett az új területek megszerzésére.
2. nagy hadsereg: A hadi sikert a katonák száma és felszereltsége határozta
   meg. A korábbi 10000--20000 fő helyett 100000--120000 fős seregek
   harcoltak. Mindehhez sok, gyorsan áramló pénz kellett. A rendek
   hosszadalmas adó- és katonamegajánlásai ezt nem tudták követni.
3. vallásháborúk megfékezése: Az anarchiát csak gyors, központi
   intézkedésekkel lehetett megfékezni.

Az új államforma, az abszolút monarchia arculata:

1. elsorvadó rendi gyűlések: A gazdaság, a politika és a vallás központi
   irányítása során a rendek tevékenységét az uralkodó vette át.
2. merkantilizmus: a nemzet gazdaságát a beáramló arany növekedésével
   gyarapító gazdaságpolitika. A kereskedelmet és az exportképes iparcikkek
   gyártását támogatja. Az állam ezáltal beleszól a gazdaság ügyeibe.
3. gyarapodó polgárság: a hadsereg ellátása a városoknak új piacot
   teremtett, növekedett a kereskedelmi forgalom, a polgárok vállalkozásait
   az állam támogatta
4. államvallás: Az egységes törvények egységes, az állam alá rendelt vallást
   kívántak.

Az abszolutizmus addig maradhatott fent, amíg a társadalom egyes elemeit
kárpótolni tudta elvesztett rendi szerepéért.

A francia abszolutizmust IV. Henrik kezdte építeni 1589-ben és XIV. Lajos
(1643--1715) alatt élte fénykorát:

1. hivatali rendszer: Mind a polgárság (jövedelmezőbb a hivatalvásárlás,
   mint a vállalkozás bővítése), mind a nemesség (jó jövedelem; katonáskodás
   is) érdekelt volt a hivatali rendszer kiépítésében.
2. új bevételek: a hivatalvásárlásokból és a megnövekedett adókból
3. bekapcsolódás a harmincéves háborúba: Richelieu bíboros vezetésével, a
   Habsburgok ellen
4. pénzügyi csőd: Az állam és a hadsereg kiadásai túl magasak voltak. A
   súlyos pénzügyi csőd a forradalomig vezetett.

9. Jellemezze a három részre szakadt Magyarország gazdaságai és politikai életét

K31(206) A három országrész élete

A török hódoltság idején a kelet--nyugati irányban három részre szakadt
Magyarország.

A királyi Magyarország a nyugati és északnyugati sávot jelentette, a
Habsburgok és a bécsi kormányszékek irányításával:

1. csökkenő rendi önállóság: csak a pozsonyi országgyűlés (a sérelmek
   felsorolása) és a nemesi vármegye (csak helyi szerep) maradt meg. Az
   udvar és a rendek feszült viszonya miatt a reformáció gyorsan terjedt.
2. növekvő nemesi erő: a gyors gazdasági fejlődés (nagy mezőgazdasági
   kereslet Nyugat-Európában), a nagy fegyveres erő és az erős várak
   hatására
3. az udvar véd: Az országrész védelme az udvar feladata volt. Sok pénzt
   költött a középső terület végvári vonalának kiépítésére, a sereget
   zsoldosokkal egészítette ki. 1543 és 1566 között azonban így is sok
   jelentős végvár (pl. Esztergom, Székesfehérvár, Szigetvár) esett el.

A török hódoltság területe:

1. szultáni tulajdon: A hódoltságot a törökök szultáni tulajdonnak
   tekintették. Átszervezték az adórendszert és a közigazgatást.
2. vilajet: Török közigazgatási egység, élén a (begler)béggel. Több
   szandzsákból (kisebb egység) áll.
3. visszajáró földesurak: Az egykori földesurak nem mondtak le a
   birtokaikról, visszajártak bíráskodni és beszedni az adót. A kettős
   adóztatás kiszipolyozta a parasztságot. A magyar lakosságot nem sikerült
   a balkáni minta szerint beolvasztani.

Csak az Erdélyi Fejedelemség őrizte az önálló magyar államiságot ebben az
időszakban:

1. sikertelen egyesítés: A Habsburgok többször megkísérelték Erdélyt saját
   területükkel egyesíteni és befolyásolni, de ez nem sikerült nekik.
2. laza függés a szultántól: Az erdélyi fejedelem hűbéresküt tett és jelképes
   adót fizetett a szultánnak, de a belső ügyeket szabadon intézhette.
3. laza függés a rendektől: A fejelelmi birtokok túlsúlya és a központi
   hivatalnokszervezet csak kevés beleszólást engedett a rendeknek.

10. Mutassa be az Erdélyi Fejedelemséget Bethlen Gábor idején

K31(206) A három országrész élete/Erdélyi Fejedelemség, Erdély a rendi
ellenállás és az országegyesítő kísérletek élén

Erdély Bethlen Gábor fejedelemsége (1613--1629) alatt élte fénykorát,
és Erdély volt a központja a Magyarországot újraegyesítő,
a Habsburgoktól (!) és a töröktől megszabadító törekvéseknek.

Erdély politikai helyzete:

1. sikertelen Habsburg egyesítés: A Habsburgok többször megkísérelték Erdélyt
   saját területükkel egyesíteni és befolyásolni, de ez nem sikerült nekik.
2. laza függés a szultántól: Az erdélyi fejedelem hűbéresküt tett és jelképes
   adót fizetett a a szultánnak, de a belső ügyeket szabadon intézhette.
3. laza függés a rendektől: A fejelelmi birtokok túlsúlya és a központi
   hivatalnokszervezet csak kevés beleszólást engedett a rendeknek.

Erdély belső élete:

1. négy bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, antitrinitárius.
   Az erdélyi törvények Európában eddig példa nélkül szabad vallásgyakorlást
   és -hirdetést engedélyeztek.
2. merkantilizmus: a nemzet gazdaságát a beáramló arany növekedésével
   gyarapító gazdaságpolitika. A kereskedelmet és az exportképes iparcikkek
   gyártását támogatja. Az állam ezáltal beleszól a gazdaság ügyeibe.
3. biztos háttér: A stabil jövedelmek és a töröknek pontosan kifizetett
   adó növelték az ország hatalmi rangját, és utat adtak a művelődésnek.
   Lehetőség nyílt a merészebb külpolitikára.

Erdély külpolitikája:

1. kétlépcsős függetlenségi terv: Bethlen Gábor először a Habsburgoktól
   kívánta megszabadítani az országot, majd elsősorban lengyel segítséggel
   a török befolyás alól.
2. a harmincéves háború: A csehek oldalán beszállt az egész Európát
   megmozgató, Habsburg-ellenes harmincéves háborúba.
3. békekötés a Habsburgokkal: okai: a cseh vereség, a Habsburgok már
   biztosították a rendi jogokat Magyarországon (nem úgy, mint Bocskai
   idején), a fejedelem a főuraknak túlságosan erős hatalmat jelentett volna.

Bethlen Gábor országegyesítő hadjáratai ugyan nem hoztak sikert, de a 17.
század első felében meg tudta tartani rendi különállását és a
vallásszabadságot. A későbbi fejedelmek idején a török befolyás Erdélyben
egyre erősödött, így a függetlenségi törekvések a királyi országrészre
tevődtek át.

11. Elemeze a Rákóczi-szabadságharc eseménytörténetét a nemzetközi kapcsolatok tükrében

K31(208) A Rákóczi-féle szabadságharc [jó, de a nemzetközi kapcsolatokról
csak 8 sor]

A török kiűzése után a Habsburg császári udvar intézkedéseitől szinte
valamennyi magyar réteg sérelmet szenvedett. A nemzet (nemes és
,,nemtelen'') tagjainak összefogását sürgetve II. Rákóczi Ferenc 1703-ban
hadba hívta a lakosságot.

Rákóczi külföldről is várt segítséget a Habsburgok ellen:

1. franciáktól: (--1705) XIV. Lajost lekötötte a spanyol örökösödési háború,
   így csak jelképes segítséget tudott nyújtani
2. poroszoktól: (--1708) Frigyes Vilmos jó szövetséges lett volna, de a két
   sereg nem egyesülhetett, mert a Habsburgok katonai gyűrűbe zárták
   Magyarországot.
3. oroszoktól: Nagy Péter cár hajlott volna a koalícióra, de országát meg
   kellett védenie a támadó svédektől

Rákóczinak tehát egyedül kellett boldogulnia:

1. felszabadítás: A fegyveres harcot vállaló jobbágyoknak szabadságot ígért.
2. rendi konföderáció: A Tiszántúl és Erdély elfoglalása után 1705-ben
   kikiáltott államforma. Rákóczi címe vezérlő fejedelem lett. Létrehozták a
   kuruc állam irányító testületeit. Újraegyesítették a magyar területeket.
3. kuruc harcmodor: A százezer fős kuruc sereg mind felkészültségében, mind
   létszámában gyengébb volt, mint a császáriak. Bár a cselek és a
   rajtaütések sikerültek, nyílt színen a kurucok alulmaradtak. Megjelent a
   belső ellentét is a nemes tisztek és a jobbágykatonák között.
4. gazdasági problémák: Mivel Rákóczi birtokainak jövedelme nem volt elég,
   általános (!) adókötelezettséget vezetett be. Manufaktúrákat alapított.
   Rézpénzt veretett. De mivel az országott már kimerítették a törököt kiűző
   harcok, Rákóczi intézkedései nem teremtettek stabil anyagi forrást.
5. szatmári béke: A katonák szökdöstek, átálltak, a bukás elkerülhetetlenné
   vált. Rákóczi távollétében helyettese tette le a fegyvert. Bár
   Magyarország függetlenségét nem tudta visszaszerezni, a béke előnyös
   volt, mert a belső önállóságát visszakapta, és helyreállt a rendi
   alkotmány.

12. Mutassa be Mária Terézia és II. József politikai rendszerét, legfontosabb rendeleteit (felvilágosult abszolutizmus)

K32(220) A felvilágosult abszolutizmus, Mária Terézia, A jozefinizmus
[hosszú, de kihámozható belőle]

Felvilágosult abszolutizmus: olyan államforma, melyben az uralkodó a
felvilágosodás politikai elképzeléseinek (vallási türelem, életszínvonal
emelése, polgári közigazgatás, polgári oktatás) megvalósításával igyekszik
felzárkózni a kor fejlettebb országaihoz, de mindezt az abszolutizmus
keretein belül.

Magyarországon a f. a. 1765--1792 közé tehető, Mária Terézia uralkodásának
második szakaszától kezdve, II. József és II. Lipót uralkodási idejére.

Mária Terézia tevékenysége:

1. vámrendelet: Kettős vámhatárt (belső: Magyarország körül, külső:
   Birodalom körül). A mezőgazdasági termékek belső vámja alacsony, a külső
   magas volt, míg az ipari termékek belső, behozatali vámja alacsony. Így
   Magyarország ellátta a Birodalmat élelmiszerrel, és az iparcikkeket a
   Birodalomtól szerezte be (agrárszerep).
2. államtanács: felszámolta a titkos udvari tanácsokat, és jelentős szakmai
   támogatást nyújtó államtanácsot állított fel.
3. úrbéri pátens: Védte a jobbágyot a földesúrral szemben, azért, hogy a
   jobbágy vállalni tudja az állami terheket is. Pontosan meghatározta, hogy
   mi tartozik a jobbágytelekhez, majd a terheket a jobbágytelek méretének
   arányában állapította meg.
4. Ratio educationis: oktatásügyi reform. gimnáziumok, tanítóképzők, új
   egyetemi karok, gyakorlatiasabb oktatás. Mária Terézia az oktatást állami
   feladatnak és kötelességnek tartotta.
5. egészségügyi reformok: az ellátás szakszerűsödését szolgálták

II. József tevékenysége:

0. több mint 6000 rendeletet adott ki
1. türelmi rendelet: legalizálta a protestánsokat és a görögkeletieket,
   felújította a királyi tetszványjogot, csak a karitatív és oktató
   szerzetesrendeket hagyta meg. A katolikus egyház nemtetszését váltotta ki.
2. nyelvrendelet: a latin alkalmatlanságára hivatkozva a németet tette
   hivatalos nyelvnek. Ezzel a magyarokban felébresztette a magyar nyelv
   ápolásának igényét.
3. jobbágyrendelet: az erdélyi parasztfelkelés hatására csökkentette a
   jobbágy földesúrtól való függését
4. nagy összeírás: Magyarországot 10, Erdélyt 3 kerületre osztotta,
   felszámolva a nemesi vármegyéket
5. egységes állami földadó: a nemesség felvilágosult részének is kiváltotta
   az ellenellását

Előrelátó politikájában nem vette figyelembe a soknemzetiségű és eltérő
fejlettségű Birodalom adottságait, ezért szinte mindenkivel szembekerült. A
türelmi és a jobbágyrendelet kivételével halálos ágyán visszavonta a
rendeleteit.

13. Ismertesse az USA történetét kialakulásától a 19. század elejéig (függetlenségi háborúk), mutassa be az USA kormányzati rendszerét

K11(93) Egységesedés Amerikában [rövid, papíron a Bálint jobban csinálja]

A 17. században óriási bevándorlás indul meg (népesség: 1620: 2500 fő; 1755:
2 000 000 fő). A gyarmatok élén a kormányzó áll (a király vagy a
magánbirtokos nevezi ki, közigazgatás, katonaság, főbíróság). A törvényhozó
testületet vagyoni cenzus alapján választják.

Északon (Új Anglia és a központi gyarmatok):

1. királyi szabadalomlevél: először Massachusetts kapta meg
2. farmergadaság==farm: a farmer földbirtoka, komplex gazdasági
   tevékenységnek (mezőgazdaság, kereskedelem, esetleg ipar) ad helyet.
   Erős vállalkozó szellem, piacra is termelnek.
3. ipari fejlődés: manufaktúrák, hajóépítés, vasgyártás
4. bérleti rendszer: így művelik a néhány (a farmokhoz képest elenyésző)
   nagybirtokot. Rabszolga alig van.
5. puritánok: az angol reformáció hívei, vallásukat szabadon gyakorolhatták

Délen:

1. angol koronagyarmatként vagy király által adományozott magánbirtokból
2. ültetvény: nagy területen (több tízezer hold) azonos növényt termelő
   gazdaság, a déli gyarmatok gazdasági alapja
3. néger rabszolga: több ezren dolgoznak egy ültetvényes tulajdonában
4. középréteg: 4--5 rabszolga
5. kisember: 0 rabszolga

Út a függetlenségig:

1. exportkorlátozás: a legtöbb árufajta csak Angliába szállítható
2. előállítási tilalom: egyes termékekre
3. adó-, vám- és illetékemelés: 1763, a hétéves háború után
4. polgári engedetlenség: nyílt törvényszegés, az angol és európai áruk meg
   nem vásárlása (válasz 1--4-re)
5. Bostoni teadélután: a tea magas fogyasztási adója ellen tiltakozva egy
   angol hajó tearakományát a tengerbe borítják
6. Az angolok növelik az állomásozó katonaság és flotta létszámát.
7. függetlenségi háború: 1775-ben, Lexingtonnál indul. Az amerikaiak
   gerillaháborút vívnak a lakosság segítségével. (Nyílt színen és a
   tengeren az angol seregnek behozhatatlan előnye lenne.) George Washington
   végül leveri az angol haderőt, 1783-ban a 13 gyarmat független.

A kormányzati rendszer:

1. fékek és ellensúlyok: a hatalom birtokosai bonyolult módon nevezik ki és
   ellenőrzik egymást, lehetetlenné téve diktatúra létrejöttét.
2. képviseleti demokrácia: a nép a törvényhozói hatalmat és az elnököt választó
   ún. elektorokat választja.
3. a tagállamok önállóak: kivéve pl. pénzügy, hadsereg, flotta, diplomácia
4. törvényhozó hatalom: az államok kormányzói, szenátus (államonként 2),
   képviselőház (népesség szerint)
5. végrehajtó hatalom: elnök (államfő és miniszterelnök egyben),
   miniszterek, katonaság
6. bírói hatalom: legfőbb törvényszék, szövetségi bíróság

14. Mutassa be és értékelje Széchenyi és Kossuth programját a reformkorban

Széchenyi István: Katolikus, udvarhű arisztokrata család. Ifjúságát az udvar
közelében tölti. (=> reform-eszméit később a Habsburg érdekek
figyelembevételével fogalmazta meg). Angliai utazásai során szembesül
Magyarország elmaradottságával => gazdasági reformokat szorgalmaz. Könyvei:
Hitel (1830), Világ, Stádium. Főbb gyakorlati alkotásai: lótenyésztés,
Lánchíd, Al-Duna szabályozása, Tisza szabályozása stb.

Kossuth Lajos: Evangélikus, birtoknélküli kisnemesi család, protestáns
középiskola. Nagy hatással van rá a liberalizmus és a romantika. A
kolerajárvány idején kolerabiztos. Országgyűlési Tudósítások (1832). A
lengyel szabadságharc kudarca hatására az érdekegyeztetésen alapuló
politikai reformok híve.

Heves vitájuk arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a haladás ügyében
lehetőség és szükség van alternatív gondolatokra.

Programjuk társadalomismereten és helyzetelemzésen alapul.

Sz: alárendelt szerep a monarchián belül (kitörés később, ha majd a balkáni
    exportból megerősödik a gazdaság)
K:  egyenrangú szerep a monarchián belül, Mária Terézia vámreformának
    eltörlése, felzárkózás iparfejlesztéssel

Sz: hosszútávú, arisztokrácia irányította átalakulás
K:  nagy reformcsomaggal tiszta lap

Sz: önkéntes örökváltság
K:  ennek kudarcát látva kötelező jobbágyfelszabadítás

Sz: egy szűk, a korszellemel együtt haladó réteg vezesse az országot (ez a
    gyakorlatban az értelmiség lenne)
K:  demokrácia, alacsony vagyoni és műveltségi cenzus alapján

Sz: a gazdaság megújítása magával hozza a politikai átalakulást
K:  épp fordítva

15. A legfontosabb dokumentumok (12 pont, áprilisi törvények) segítségével ismertesse a törvényes forradalom (1848) célkitűzéseit és eredményeit

K34(233) A törvényes forradalom [rövid, nincs forrás]

Párizsban forradalom tör ki, a híre február 28-án Bécsbe érkezik. Március
13-án kitör a Bécsi forradalom.

Kossuth programját (Ellenzéki Nyilatkozat) Pozsonyban elfogadja az
országgyűlés alsó- és felsőtáblája, amit V. Ferdinánd március 17-én
szentesít.

Petőfi és köre (a Pilvax-kör) összeállítják a 12 pontot, és március 15-én
Budapesten osztogatni kezdik: [megkapjuk, mint forrás.]

Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. [országgyűlésnek felelős kormány]
3. Évenkinti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés. [legyenek ugyanazok minden ,,állampolgárnak'' a
   kötelességei az állam felé]
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. [jobbágyfelszabadítás]
8. Estküdtszék, kéviselet egyenlőség alapján. [a vitás ügyekben vegyes
   összetételű, esküdt(ekből álló)bíróság döntsön]
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék
    külföldre, a' külföldieket vigyék el tűlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio. [Erdéllyel, a 60% román nem akarta]
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Az áprilisi törvényekben (1848. április 11-én fogadta el az uralkodó)

1. elrendelték a független felelős magyar minisztérium (==a magyar
   országgyűlésnek felelős kormány) létrehozását (2. pont)
2. cenzusos választójog: nemes (1,7%) || 300 Ft értékű városi
   ingatlantulajdonos || legalább negyedtelkes falusi || legalább 100 Ft
   jövedeleme van. összesen 9%. Angliában összesen 6%, Franciaországban
   általános.
3. a nemesi kiváltságok megszűntek (4. pont)
4. azonnali jobbágyfelszabadítás. Csak májusban, Erdély kivételével valósul
   meg (7. pont)

Az áprilisi törvények nem szóltak azonban nem szóltak a legfontosabb
problémákról:

1.* az államforma: perszonálunió (de semmi más kapcsolat a Habsburgokkal)
    VAGY a Birodalommal közös külügy, hadügy.
3.* király személye körüli miniszter (Esterházy): külügyminiszter VAGY a
    királynak felelő miniszter
4.* a király és az országgyűlés viszonya

Magyarország örült, hogy elfogadták a törvényeket, a vitás kérdéseket
(*) később kívánta rendezni. A Birodalom a törvények elfogadását időlegesnek
tekintette, várható megerősödése után vissza akarta vonni.

16. Mutassa be az ipari forradalom technikai újításait. Milyen változásokat hozott az ipari forradalom Nyugat-Európa társadalmi életében?

K12(96) A klasszikus ipari forradalom, A második ipari forradalom [papíron
jobb]

Az ipar fellendülésének okai:

1. Sok munkás: A 17--18. századi Anglia fejlett mezőgazdasági módszerek
   kevesebb emberi munkaerőt igényelnek, egyre többen vállalnak állást az
   iparban.
2. Nagy termelékenység: munkamegosztás a manufaktúrákban (felváltja a
   kézműipart)
3. Stabil pénzforgalom: megalakul az Angol Bank
4. Olcsó szállítás: vízen, a gyarmatok felé is
5. Sok nyersanyag: a gyarmatokról

A technikai vívmányok:

1. gőzgép: James Watt, 1769. A gyárak számára produktívabb a szél és a víz
   energiájának hasznosításánál
2. gőzhajó (1807)
3. gőzvasút (1825): mintegy kilencszer gyorsabb a szekereknél
4. szövőgép
5. esztergapad, fúrógép: az úthálózat és a közlekedőeszközök fejlődésével
   kifizetődővé vált a gépgyártás. A tőke a nehéziparba kezdett áramolni.

A társadalmi élet változásai:

1. népességnövekedés: Az emberek az ipari központokba (városokba, pl.
   Manchester) költöztek. A szükség hozta: csatornázás, vezetékes ivóvíz =>
   jobb higénia => kevesebb halálozás => nagyobb népesség.
2. bérmunkásság: beköltöző falusiak+lecsúszott kézművesek. Egyszerű, de sok
   (napi 14--16 óra) munkájukat rosszul fizették (éhbér). Kezdetben tilos volt
   szervezetbe tömörülniük, később megjelentek a munkásjogok.3. géprombolások: A bérmunkásság elkeseredett kitörési kísérlete az 1800-as
   évek elején
4. munkássegítő mozgalmak: később, pl. az Adolf Kolping vezette mozgalom.
   Hatásukra utópikus-szocialista tanok, pl. Fourier falansztere, ami Az
   ember tragédiájában is visszaköszön.

17. Beszéljen az olasz és a német egység kialakulásáról, és ismertesse ezen események hatását hazánk történelmének alakulására

K11(91) Az olasz egység, A német egyég [könyvsorozatból]

Az 1850-es évek nemzeti egységfolyamatait főleg gazdasági igények
vezérelték. Az ideológiai alapot a francia forradalomban megszületett
nacionalizmus jelentette.

Az olasz egység:

1. Szárd-Piemont szorgalmazta: A csizma északi részén Habsburg  tartományok,
   közepén a Pápai Állam, délen pedig felváltva Habsburg és
   spanyol befolyás. Szárd-Piemontban a század elejének forradalmi mozgalmai
   után széles réteg támogatta az egyesítést.
2. dimplomáciai csel: a szárd-piemonti miniszterelnök, Cavour háborút
   provokált a Habsburgok és a franciák között, de III. Napóleon ezt
   felismerve békét kötött Ferenc Józseffel. Lombardia Piemont kézre került,
   Velence az osztrákoknál maradt.
3. nemzeti mozgalom: Közép-Itáliából elűzte a Habsburg fejedelmeket.
4. partraszállás: délen Garibaldi ,,vörösingesei'' döntötték meg a nápolyi
   királyságot. A hatalmat Szárd-Piemontnak ajánlották.
5. egység: Az  1861-ben kikiáltott egységből rövid időre csak Velence
   (Habsburg 1866-ig) és Róma (francia 1870-ig) hiányzott.

A német egység:

1. hasonló gazdaság: Jobbágyfelszabadítás, nagybirtok helyett nagyüzem,
   városiasodás, ipari forradalom. A fejedelemségeket vámunió kapcsolta
   össze. A gazdasági egység szülte a politikai egység igényét.
2. két út: Ausztria laza államszövetséget kívánt, de Itáliai veresége miatt
   a porosz centralizált út valósult meg.
3. események: Schleswig és Holstein megszerzése Dániától. 1866:
   Ausztria legyőzése és az Északnémet Szövetség megalakítása. Franciaország
   legyőzése után a délnémet államok (pl. Bajorország)
   fokozatosan csatlakoztak.
4. Német Császárság: 1871-ben kiáltották ki. Franciaországtól elvették
   Elzászt és Lotharingiát, és hadisarcot fizettettek vele.
5. porosz befolyás: Az egység Poroszország katonai segítségével jött létre, így
   a törvényhozó Szövetségi Tanácsban és a Birodalmi Gyűlésben döntő szava
   volt. A végrehajtó hatalom feje, a kancellár és az első császár is porosz
   volt.

A német és az olasz egység visszaszorította a franciákat és a Habsburgokat,
a Pápa pedig a Vatikánba volt kénytelen visszavonulni. Az 1866-os osztrák
vereség felgyorsította a kiegyezést a monarchián belül, és a Habsburgok
politikáját Magyarország felé fordította.

18. Az életmód változásai a századforduló Budapestjén (közlekedés, hírközlés, lakáskultúra, szórakozás). A fővárosi társadalom jellemzői

[Budapest lexikon alapján]

Az 1873-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesülésével született
Budapest a századfordulóig óriási növekedésnek indult, és rövid idő alatt az
ország legnagyobb (az 1896-os Millenniumra 600 000 fő) és legfejlettebb
városa lett.

Közlekedés:

1. villamos: A lóvasutat váltotta fel. A Millenniumra már két
   villamostársaság működött.
2. vasúthálózat: Helyi érdekű vasutak, pályaudvarok (Ny-i, K-i),
   rendezőpályaudvarok. Magyarország vasútforgalmának nagy része Budapesten
   ment keresztül.
3. gépkocsi: 1905-ben már 159 autó jár Budapesten.
4. földalatti vasút: A Millenniumra készült el. Első a kontinensen, második
   a világon.
5. hidak: Erzsébet-híd, Ferenc József-híd, Margit-híd.

Lakáskultúra:

1. összkomfort: Bevezették a folyamatos áramszolgáltatást, az ivóvizet, és
   kiépítették a csatornahálózatot is.
2. bútoripar: Az asztalosok lassan tönkrementek az egyre olcsóbb árut
   előállító bútorgyárak miatt.
3. többszintű paloták: A házak többsége a városrendezés alatt többszintű
   lett. A gazdagok óriási palotákban laktak. (+bérpaloták)
4. lakótelepek: A szegényebb réteg lakásigényét elégítette ki. Pl.
   Wekerle-telep.

Hírközlés:

1. távíró: Budapest áll a magyar távíróhálózat középpontjában. Az országos
   összhuzalhossz 10^8 m.
2. telefon: 1890-ben Bécs és Budapest telefonkapcsolatba kerül egymással, és
   bővül az országon és a városon belüli telefonok száma is.
3. sajtó: Az új nyomdai technológiák (Linotype és Monotype) megsokszorozták
   a nyomdák hatásfokát. Óriási fejlődésnek indultak az újságok, folyóiratok
   és a könyvkiadás.

Szórakozás:

1. színház: A színházak operettelőadásaira egyre nagyobb tömeg volt
   kiváncsi, így profilt váltottak.
2. orfeum: zenés varietéműsort adó mulató. Sok új orfeum és kávézó épült.
3. opera: Megnyílt az Operaház, amely világviszonylatban is az elsők közé
   tartozik.

A fővárosi társadalom rétegei:

1. gazdagok: A polgári társadalom megszokott rétegződése szerint kis számú
   nagypolgárság sok tőkével.
2. középréteg: hivatalnokok, középpolgárok (1--2 alkalmazott)
3. értelmiség: A Tudományegyetem, a Műegyetem és a különböző orvosi egyletek
   keretében az alap- és középfokú oktatás mellett a felsőfokú oktatás is
   fejlődésnek indult.
4. bérmunkásság: Arányuk egyre nő, a falvakból is nagyarányú a bevándorlás.

19. Fejtse ki az I. világháború eseménytörténetének felvázolásával, hogy miért szenvedtek vereséget a központi hatalmak

K14(108) Az I. világháború [csakis eseménytörténet]

Európa (új és régi) országaiban a gazdaság fejlődéséhez létkérdéssé váltak
a nyersanyagforrások és a piacok. Ez expanzív külpolitikát vont maga után.
A hatalmi harc során politikai szövetségek jöttek létre:

1. három császár szövetsége: 1873-ban Németország, a Monarchia, Oroszország.
   Mivel a két utóbbi nem tudott megegyezni a Balkán felosztásában,
   felbomlott.
2. kettős szövetség: 1879-ben Németország és a Monarchia. Később Olaszország
   és Románia is csatlakozott.
3. antant: a kettős szövetség ellenpólusa, Franciaország, Anglia és
   Oroszország részvételével. Az tagok páronként félretették
   nézeteltéréseiket, és 1907-re mindhárman tagjai lettek.

(A balkáni háborúkban már az egyes szövetségek vívták harcukat.) 1914.
június 28-án, Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst. A
központi hatalmak pillanatnyi előnyük miatt elérkezettnek látták az időt a
háborúra, így a gyilkosságot ,,megtorló'' Monarchia hadüzenetét a többi
hatalom egymásnak intézett hadüzenetei követték.

Az első év mérlege:

1. antant: Franciaország, Anglia, Oroszország, Szerbia, Japán (csak a
   távol-keleti német érdekeltségének megszerzéséig)
2. központi hatalmak: Németország, Ausztria--Magyarország, Törökország.
3. a gyors győzelem igénye: Mindkét szövetség gyors győzelmet várt.
   A központi hatalmak a minden egységet egy frontvonalra csoportosító
   villámháborúra (,,első ökölcsapás'') számítottak, a francák pedig ennek
   kivédése után, több fronton kívántak visszavágni.
3. állóháború: Front nyílt Nyugaton a Marne folyónál, az oroszok gyors
   csapatmozgása miatt Kelet-Poroszországban, Törökország belépésével pedig
   a Közel-Keleten. Mivel a korabeli védőfegyverek hatékonyabbak voltak a
   támadóknál, állóháború alakult ki.

A háború elhúzódása miatt újabb szövetségeseket kellett bevonni:

1. Olaszország (antant): új területek fejében
2. Bulgária (központi hatalmak): válaszul, lekötötte a szerb erőket
3. Románia (antant): újabb, magyarországi és balkáni területekért. Nem kapta
   meg őket, mert időközben kilépett a háborúból (majd újra visszalépett).
4. USA (antant): gazdasági érdekei és a Németország által meghirdetett
   korlátlan tengeralattjáró háború miatt.

A központi hatalmak vereségének okai:

1. védekezni kényszerülés: Oroszország visszafoglalta veszteségeit,
   a központi hatalmak máshol is védekezésre kényszerültek
2. gazdasági háttér: úgy tűnt, hogy az utánpótlás és a felek hosszútávú
   gazdasági potenciálja dönti majd el az elhúzódó háborút. Az antant volt
   jobb helyzetben.
2. sikertelen béketörekvés: a Monarchiának nem sikerült különbékét kötnie
   (Franciaországgal és Angliával) 1917-ben. Felismerte, hogy
   hiba volt belemenni a háborúba, de nem szállhatott ki.
3. USA belépése: a kétmillió főből álló haderő óriási előnyt jelentett
4. Sorra összeomlottak Németország szövetségesei.

1918. november 11-én Németország is kilépett. A háborúban négy év alatt 8
millió ember pusztult el.

20. Hogyan biztosította Bethlen István a rendszer bel- és külpolitikai konszolidációját?

K38(265) Az ország megcsonkítása és a konszolidáció lépései, A konszolidáció
aktív szakasza, A gazdasági válság [hosszú, de pont jó]

Az I. világháborút lezáró, az országnak óriási területi veszteséget okozó
trianoni békeszerződés után 1921-ben Bethlen István miniszterelnökségével
megkezdődött az ország gazdasági és politikai helyzetének megszilárdulása
(konszolidáció).

Belpolitika:

1. pártpolitika: a Kisgazdapártot belülről feloszlatta, a maradványaiból
   létrehozta az őt támogató Egységes Pártot. Legalitást biztosított a többi
   párt számára (pl. SzDP, a Bethlen-Peyer paktumban azzal a feltétellel, hogy
   a stratégiai  területekbe (vasút, posta stb.) nem szólak bele). Korlátozta a
   választójogot, Budapest és pár másik város
   kivételével nyílt szavazást vezetett be. Az ellenzék azonban még így
   is bejutott a parlamentbe, ezáltal a külföld számára hitelesebbé vált az
   ország polgári és demokratikus jellege.
2. oktatás: Falusi, tanyasi iskolaépületépítési program. A Trianon után
   külföldön rekedt egyetemeket hazahozták.
3. földreform: a középparaszti réteget erősítette, jelentősen stabilizálta
   a társadalmat.
4. infláció: a pénzügyminiszter szándékosan hagyta felpörögni, hogy az
   értékvesztett pénzből könnyebben visszafizethessék a külföldi
   kölcsönöket, és a jóvátételi kötelezettségeket. A népszövetségi kölcsön
   (ENSZ elődje, főleg az antant szervezte a vesztes országok megsegítésére)
   állította meg a folyamatot, bevezették a jó minőségű pengőt.

Külpolitika:

1. elszigeltség: a környező országok szervezte kisantant Ausztria és
   Magyarország megerősödése ellen irányult. A helyzetet javította a barátság
   a túlzott francia befolyástól félő angolokkal, és a magyar--olasz
   szövetség (Mussolini: gazdasági, politikai->revízió) megalakulása.
   Magyarország bekapcsolódott az európai politikába.
2. revízió: Megalakult a Magyar Revíziós Liga, melynek célja Trianon
   igazságtalanságainak megismertetése az európai közvéleménnyel. Sikerrel
   járt, Magyarország nemzetközi megítélése javult. Bethlen 1928 elején
   nyíltan meghirdette, hogy a területhatárokat újra át kell gondolni,
   de a világgazdasági válság véget vetett a terveinek.
3. világgazdasági válság: az agrárpiacok beszűkülése miatti
   súlyos értékesítési nehézségek mezőgazdasági válságot idéztek elő. A
   parasztok tönkrementek, a munkanélküliség társadalmi problémákat hozott.
   A csökkenő adóbevételek felborították az államkasszát, egyre több
   közalkalmazottat bocsátottak el. Szerencsére az ipart -- fejlettsége
   miatt -- e folyamatok nem érintették, a kilábalás lehetőségét a behozatal
   csökkentése jelentette.

21. Ismertesse a sztálini diktatúra jellemzőit a gazdaság, a politika és az ideológia területén

K15(116) A Szovjetúnió az 1920-as években, A ,,második forradalom'', A
sztálinizmus [túl hosszú, mellébeszél]

Sztálin 1922 és 1953 a Szovjet Kommunista Párt élén, diktatúrával tartotta
fent az államszocializmust a Szovjetúnióban.

1. Szovjetúnió: 1922-ben alakították Oroszország, Ukrajna, Belorusszai és a
   Szovjet Szocialista Köztársaságok. Alkotmánya az oroszok túlsúlyát
   biztosította. A külföld fokozatosan ismerte el és vette fel vele a
   kapcsolatot.
2. Lenin elképzelései: demokratikus, ellenőrizhető végrehajtó hatalmat,
   párton belüli rotációt és önkéntes szövetkezetesítést akart.
   Sztálint bíráló leveleit Sztálin hívei eltüntették, elképzelései nem
   valósultak meg.
3. személyi kultusz: minden eredményt a ,,bölcs vezér'' Sztálin érdemének
   tulajdonítottak. Lélektanilag az orosz cárkultusz és az ortodox
   csodavarázs folytatása.
4. kolhozosítás: mivel az eddigi gazdaságpolitika, a NEP nem vált be (a
   parasztok nem adták oda a búzát az alacsony felvásárlási árért), Sztálin
   a parasztokat közös gazdaságokba, kolhozokba kényszerítette. Eszközeiket
   és földjüket is be kellett adniuk. Ezt az állatállomány és a termés
   nagyfokú romlása követte.
5. tervgazdálkodás: Ötéves és hároméves tervek irányította ipari termelés. A
   piaci mechanizmusok helyett a pártbürokrácia vezette. 1932 végére
   óriási eredményeket értek el (a nemzeti össztermék 70%-a ipari), és pl. a
   villamosenergia-termelésben a nemzetközi élvonalba kerültek.
6. leszámolások: Először csak a hatalomból távolították el az egyet nem
   értőket. Sztálin a párt Központi Bizottságának újraválasztása után csak a
   szavazatok meghamisításával maradhatott főtitkár, és később az ellene
   szavazókat agyonlövette vagy öngyilkosságba kényszerítette.
7. koncepciós perek: A prágai provokáció hamis bizonyítékai nyomán a hadsereg
   tisztikarának majdnem az egésze halálos ítéletet kapott.
8. kulturális forradalom: Felszámolták az eddigi 70%-os analfabetizmust,
   százával alapítottak felsőfokú tanintézeteket. De mivel nem volt meg a jól
   képzett oktatói bázis, ezek nem hozták meg a várt eredményt.
9. új alkotmány: 1936-ban fogadta el a 11 köztársaság. Még mindig orosz
   túlsúly uralkodott. A SzKP lett az állam és a társadalom vezető ereje.
   Kimondták, hogy felépült a szocializmus.

Sztálin tevékenysége során erősödött a gazdaság, győztek a II.
világháborúban, a Szovjetúnió világhatommá nőtte ki magát. A másik oldalon a
rettegés, a munkatáborok, a másképp gondolkodók millióinak halála áll.

22. A magyar politika kényszerpályája 1940 és 1944 között

K39(268) A politikai kényszerpálya, A háború előzményei, Belépés a háborúba,
A hadba lépés következményei, A német megszállás, A kiugrási kísérlet, a
nyilas hatalomátvétel, a szovjet hadműveletek [hosszú]

A magyar szélsőjobb (faszista, náci-szerű politikai irányzat) előretörésének
okai:

1. Anschluss: 1938-ban Németország egyesült Ausztriával => közös magyar határ
2. fegyverkezési program: A Hitler által is támogatott magyar fegyverkezés
   növelte a hadsereg szélsőjobboldali tisztjeinek számát.
3. bécsi döntések: Az olasz-német ,,döntőbíróság'' először a Felvidék egy
   részét, majd Észak-Erdélyt és Székelyföldet Magyarországnak ítélte.
4. háromhatalmi egyezmény: Mo. 1940-ben csatlakozott a német--olasz--japán
   világuralmi törekvést megfogalmazó egyezményhez.

Teleki Pál miniszterelnök, csakúgy, mint elődei, próbálta megfékezni a
szélsőjobbot. Fasiszta államokkal körbevéve jugoszláv segítségre számított,
de ott megdőlt a kormány, Hitler pedig magyar támogatással kívánta lerohanni
Jugoszláviát. Teleki öngyilkos lett.

Magyarország a II. világháborúban:

1. területi nyereségért: Bárdossy László 11000 km^2 területi nyereség
   fejében belesodorta Magyarországot a háborúba.
2. német irányítás: Hitlernek a Szovjetúnió elleni agresszióhoz volt szüksége
   Magyarországra. A keleti fronton harcoló magyarokat a német hadvezetés
   irányította.
3. zsidótörvény: Az első két zsidótörvény a zsidó munkahelyek számát
   százalékoan korlátozta egyes területeken. A harmadik, 1941-ben: ,,zsidó az,
   akinek szülője vagy két nagyszülője az'', sárga csillag, a vegyes
   házasságok betiltása.
4. taktikázás: az antifasiszta megmozdulások, és a német győzelmek
   elmaradása miatt az új kormány (Kállay) a parancsteljesítés látszatát
   fenntartva Nyugat felé kezdett manőverezni. El akarta kerülni a mind a
   német megszállást, mind a szovjet befolyási övezetbe kerülést.
5. a német megszállás: A taktikázás gyorsan lelepleződött, és Hitler a
   balkáni front összeomlásától félve megszállta Mo.-ot. A német
   titkosrendőrség (a Gestapo) elfogta és német munkatáborokba vitte a
   ,,gyanús'' elemeket. A
   hadsereget és a gazdaságot a német érdekek irányították. Megkezdődtek a
   tömeges deportálások. Mivel a parlamentáris formák névleg fennmaradtak,
   a Nyugat Mo.-ot ,,csatlósnak'' tekintette.
6. kiugrási kísérlet: Titkos fegyverszüneti megállapodás a szovjetekkel.
   A sikeres román kiugrás hatására Horthy rádiós kiáltványt olvasott fel a
   kilépésről, de hír a hadvezetést túl váratlanul érte, nem engedték be az
   oroszokat. Német nyomásra a nyilasok kerültek hatalomra.
7. ,,felszabadítás'': A szovjet csapatok 1945. április 10. táján űzték ki
   az utolsó német csapatot. Az újáépítés a Magyar Nemzeti Függetlenségi
   Front vezetésével indult meg.

23. A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború fogalma és korszaka Sztálin haláláig

K20(142) A hidegháború időszaka, a bipolaritás kialakulása [rövid, az előtte
lévőből kiegészíteni]

A II. világháború két győztes nagyhatalma, az USA és a Szovjetúnió
ideológiailag és gazdaságilag is szembenállt egymással. A közvetlen
fegyveres harcot kerülő ellentét, az ún. hidegháború (1947--) jellemzői:

1. atomfegyverkezés: A Szu. is felzárkózott, felrobbantotta atom-, majd
   hidrogénbombáját. Az esetleges atomháború veszélye azonban mindkét felet
   visszatartotta a nyílt, fegyveres konfliktustól.
2. katonai szövetségek: Először a NATO (Nyugat), majd a Varsói Szerződés (Szu)
   született meg.
3. gazdasági szövetségek: Először a KGST (Szu), majd az EGK (Nyugat-Európa)
   született meg.
4. vasfüggöny: a keletet és nyugatot elválasztó határsáv Európa közepén.
   Gazdasági, kulturális és politikai határvonalat is kijelölt.
5. propaganda: A médiában nem győzték szidni az ,,ellenséget''.
6. ideológiai tisztogatás: A Szu.-ban koncepciós pereket rendeztek, az USA-ban
   az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság kiüldözte a
   kommunistákat Amerikából.
7. helyettesítő háborúk: Más országok helyi- és polgárháborúiban mindkét fél
   a neki megfelelő politikai erőket támogatta. Az USA a szövetségesek
   szélesítésével ,,bekerítette'' a szocialista tábort.

Sztálin halála (1953) után utódja, Hruscsov szembefordult a sztálinizmussal,
megenyhült a politikai légkör. 1956-ban az SzKP 20. kongresszusán a
világháború elkerülését, a békés egymás mellett élést tűzték ki célul.

24. A totális állam jellemzői és magyarországi sajátosságai a Rákosi-rendszerben

K40(282) A fordulat évei, A politikai despotizmus időszaka, 1950--53 [kevés,
hiányzó címszavak] [matekfüzetből]

Az 1948-ban (,,a fordulat éve'') az MKP és az SzDP egyesüléséből létrejött
Magyar Dolgozók Pártja Rákosi Mátyás főtitkárságával totális diktatúrát
valósított meg Magyarországon. A totális diktatúra általános jellemzői:

1. mindenbe beleszól: politika, gazdaság, kultúra és magánélet
2. egypártrendszer: névleges demokrácia sincs
3. kampányok: A rendszer különböző rendezvényekkel, a fennálló viszonyok
   kötelező dícsértetésével önmagát élteti, igazolja.
4. vallásgyakorlás korlátozása

A Rákosi-rendszer jellemzői:

1. államosítás: az üzemeket (fokozatosan, a nagyobbakkal kezdve) állami
   tulajdonba vették. A volt tulajdonosok kártalanítást nem kaptak. Az
   üzem élére nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján jelöltek ki
   új vezetőt.
2. kulákprés: a gazdagabb parasztok (kulákok) életét adókkal, helyi
   erőszakkal és kötelező terménybeszolgáltatással lehetetlenné tették.
3. TSz-esítés: a parasztokat akár erőszakkal is termelőszövetkezetekbe
   gyűjtötték, termelőeszközeiket állami kézbe vették.
4. leszámolások: Az ellenállókat kitelepítették (az ország más részébe
   szállították), a rendszer politikai ellenségeit pedig a recski kőbányában
   tartották fogva. Megalakult az Államvédelmi Hatóság. A párton belül
   leszámoltak a moszkovita [??] és a hazai vezetőkkel (Rajk László kivégzés,
   Kádár János börtön). Koncepciós perekkel és szalámitaktikával
   felszámolták a többpártrendszert.
5. egyházellenesség: Államosították az oktatást (8+4 osztály lett),
   feloszlatták a szerzetesrendeket, letartóztatták Mindszenty bíborost.
6. cenzúra: a sajtó kezét megfogta, az írókat és költőket hallgatásra vagy
   emigrációra kényszerítette.
7. kampányok: május 1., munkaverseny, békekölcsön, reggel ,,megvitatták'' a
   napilap vezércikkét. Aki nem vett részt rajtuk, a rendszer ellenségének
   kiáltották ki.
8. magánélet: lehallgatások, utazni nem lehetett, bezúzták a régi könyveket,
   befolyásolták a kultúrát, besúgóhálózatot építettek ki.
9. elhibázott nehézipar: a fegyverkezési verseny miatt. pl. Sztalinváros
   (Dunaújváros)

Az árucikk-termelést az igények előre megtervezésével, keretszámokat
kiosztva határozták meg. Minden olcsó volt, de semmit se lehetett kapni. A
párttagoknak külön őrzött boltjaik voltak (pártbizományi). 

Az emberekben felgyülemlő feszültség az 1956-os forradalomban robbant ki.

25. Programok és célkitűzések az 1956-os forradalomban

K40(283) Forradalom és nemzeti szabadságharc, 1956. okt. 23.--nov. [kevésnek
tűnik] [kicsit másról írok, nem a programokról]

1956. november 23-án, egy békésnek ígérkező, legális, budapesti
diáktüntetésből pár nap alatt forradalom bontakozott ki:

1. MEFESZ: A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége csak nemrég
   vált ki a DISZ-ből, és tüntetést szervezett a Petőfi-szobornál a lengyel
   szabadságmozgalommal való együttérzésének kifejezésére.
2. engedélyezés: A rádióban először betiltották, majd engedélyezték a
   tüntetést. Ezzel óriási nyilvánosságot kapott, az emberek megérezték, hogy
   valami készül.
3. harc a rádióért: A 200 000 főre duzzadt tömeg egyre inkább vezetésváltást,
   nemzeti egységet és a szovjet csapatok kivonását követelte. Mivel Gerő
   Ernő (első titkár) rádióbeszédében kemény fellépést kért a felvonulókkal
   szemben, amikor a tüntetők a rádióban be akarták olvasni a diákok
   követeléseit, az ÁVH-sok közéjük lőttek. A tüntetők az átálló katonáktól
   kapott és a raktárakból szerzett fegyverekkel hajnalra elfoglalták a
   székházat. Ezzel megindult a fegyveres harc.
4. ledöntötték a Sztálin-emlékműt

Nagy Imre helyzete:

1. bevevését követelték: A tüntetők a Parlament elé érve azt követelték, hogy
   Nagy Imrét vegyék vissza a kormányba, és ő legyen a miszterelnök. Mivel a
   helyzet túl váratlanul érte, 23-án este
   beszédében (,,eltvársak'') igyekezett feloszlatni a tömeget. A
   megszólítást kifütyülték, és a demonstráció folytatódott tovább.
3. visszavették: Még aznap éjjel a párt visszafogadta, és ő lett a
   miniszterelnök. A párt a szovjet csapatok segítségét kérte a tüntetés
   leveréséhez, de ezt Nagy Imre nem írta alá, így Andropov szovjet
   nagykövet ezt mással tetette meg.
4. sikerre vitte: 28-án a szovjet küldöttek egyetértésével (!) bejelentette a
   csapatkivonulást Budapestről, és tárgyalásokat kezdeményezett a teljes
   kivonásról. Szinte minden kérdésben visszaállította az 1945 és 1947
   közötti demokratikus állapotokat (ld lent).
5. kivégzés: A szovjetek az eddigi visszahúzódás, figyelés után észbe
   kaptak. Kádár Jánossal (az MDP-ből megalakult MSzMP szovjetekkel
   szimpatizáló vezetőjével) ,,visszahívatták'' a szovjet csapatokat.
   Decemberre leverték a forradalmat, visszaállították a régi rendet, Nagy
   Imrét (és társait) pedig elfogták. Mivel nem volt hajlandó lemondani a
   miniszterelnökségéről, 1958 júniusában egy koncepciós per után kivégezték.

A forradalom kellő nemzetközi támogatás nélkül elbukott.

Az 1956. november 28-i ,,győztes forradalom'' programja:

1. ÁVH feloszlatása
2. amnesztia
3. szovjet csapatkivonás
4. az erőszakos tsz-esítés beszüntetése
5. általános fizetésemelés
6. Nemzetőrség alakult
7. MDP -> MSzMP
8. többpártrendszer

A kérészéletű új pártok célkitűzései:

1. 1945 és 1947 közötti demokratikus, koalíciós hagyományok
2. semlegesség: kilépés a Varsói Szerződésből, tárgyalások kezdődtek
3. polgári és emberi szabadságjogok tiszteletben tartása
4. szólás-, sajtó- és gyületekezési jog
5. magántulajdon védelme, szabad kereskedelem: Ugyanakkor a legfontosabb
   üzemek, bankok, bányák állami tulajdonban maradtak volna.
6. szabad vallásgyakorlás

1999. május--június
Budaörs, Budapest, Magyarország.


Ez a lap pts oldalai közül való.