1. A démosz harca Athénban a politikai jogokért
3. Mezőgazdasági technika, a középkori társadalom átalakulása a 12. században, városok, kereskedelem
4. Vázolja fel Géza fejedelem és Szt István király államférfiúi, hadvezéri, politikai portréját
5. IV. Béla politikájának változásai és a tatárjárás
6. A gazdaság fejlődése és a királyi jövedelmek alakulása Károly Róbert alatt
8. Mutassa be az abszolutizmus általános jellemzőit egy konkrét példa, a francia segítségével
9. Jellemezze a három részre szakadt Magyarország gazdaságai és politikai életét
10. Mutassa be az Erdélyi Fejedelemséget Bethlen Gábor idején
11. Elemeze a Rákóczi-szabadságharc eseménytörténetét a nemzetközi kapcsolatok tükrében
14. Mutassa be és értékelje Széchenyi és Kossuth programját a reformkorban
20. Hogyan biztosította Bethlen István a rendszer bel- és külpolitikai konszolidációját?
21. Ismertesse a sztálini diktatúra jellemzőit a gazdaság, a politika és az ideológia területén
22. A magyar politika kényszerpályája 1940 és 1944 között
23. A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború fogalma és korszaka Sztálin haláláig
24. A totális állam jellemzői és magyarországi sajátosságai a Rákosi-rendszerben
25. Programok és célkitűzések az 1956-os forradalomban
1. Drakón
-594 Szólón
-508 Kleiszthenész
2. -133 Gracchus fivérek
-80 Marius és Sulla
-60 Julius Caesar
3. 40 fő/km^2
12 tagú tanács
Velence, Genova; Hamburg, Bréma
4. 972 Géza
I. Ottó német-római császár
1000 István koronázása
5. 1241 tatárjárás első éve
100 vár
20 város
1285 unokája visszaveri a tatárokat
6. 1308 Károly Róbert uralkodásának kezdete
1342 Károly Róbert uralkodásának vége
20% királyi birtok Zsigmond idején
7. 1439 a török elfoglalja Szerbiát
1456 Nándorfehérvári diadal
30000 fős a fekete sereg hadjáratok alatt
8. 1589 IV. Henrik építeni kezdi a felvilágosult abszolutizmust
1643 XIV. Lajos uralkodásának kezdete
1715 XIV. Lajos uralkodásának vége
9. 1543 sok végvár elesésének kezdete
1566 sok végvár elesésének vége
10. 1613 Bethlen Gábor fejedelemségének kezdete
1629 Bethlen Gábor fejedelemségének vége
11. 1703 II. Rákóczi Ferenc hadba hívja a lakosságot
XIV. Lajos
Nagy Péter
Frigyes Vilmos (porosz)
12. 1765 a magyar felvilágosult abszolutizmus kezdete
1792 a magyar felvilágosult abszolutizmus vége
13. 1775 Lexingtonnál kezdődő függetlenségi háború
1783 Anglia elismeri a függetlenséget
14. 1830 Széchényi: Hitel
1832 Kossuth: Országgyűlési Tudósítások
15. 1848. március 13. bécsi forradalom
1848. március 17. V. Ferdinánd szentesíti az Ellenzéki Nyilatkozatot
1848. április 11. V. Ferdinánd elfogadja az áprilisi törvényeket
16. 1769 James Watt: gőzgép
1800-as évek eleje: géprombolások
1825 gőzvasút
17. 1861 kikiáltják az olasz egységet
1866 Ausztria legyőzése, az Északnémet Szövetség kialakítása
1871 kikiáltják a Német Császárságot
18. 1873 egyesül Budapest
1896 Millennium
19. 1914. június 28. Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinándot
1917 a monarchiának nem sikerül különbékét kötnie (Ang. Fr.)
1918. november 11. az I. világháború vége
20. 1921 Bethlen István miniszterelnökségének kezdete
21. 1922 Sztálin a kommunista párt élére kerül, megalakul a Szu
1936 a Szu új alkotmánya
1953 Sztálin meghal
22. 1938 Anschluss==Németország egyesül Ausztriával
1940 német--olasz--japán háromhatalmi egyezmény
1945. április 10. az utolsó német csapatot is kiűzték az orszok Mo-ról
23. 1947 a hidegháború kezdete
1956 SzKP 20. kongresszusa a világháború elkerülését tűzi ki célul
24. 1948 a fordulat éve
nehézipari központ: Sztálinváros==Dunaújváros
25. 1956. október 23. tüntetés, a forradalom kitörése
1956. október 28. a döntő fordulat napja
1958. június 16. kivégzik Nagy Imrét
K3(25) A démosz küzdelme a politikai jogokért Az athéni társadalom rétegei: 1. arisztokrácia: az előkelő nemzetségekből származók rétege. Kezdetben ők voltak a leggazdagabbak és ők irányították a városállamot. 2. démosz: köznép. Zömében kézműves, kereskedő, földműves. Nem feltétlenül szegény. 3. adósrabszolga: aki nem tudott a felvett kölcsönért fizetni, azt hitelezője eladhatta rabszolgának Az i.e. 7. században megélénkült az áruforgalom és a gyarmatokról jövő olcsó gabona megtörte az arisztokrácia piaci monopóliumát, így a démosz anyagilag felzárkózhatott. Felébredt a politikai egyenlőség igénye is. A démosz céljai a következők voltak: 1. Eltörölni az adósrabszolgaságot. 2. Írásba foglalni a törvényeket. 3. Törvény előtti egyenlőség (az arisztokratákkal). 4. Területi egyenjogúsítás, mindenki résztvehessen a politikában. E célok elérésének lépései: 1. Drakón (arkhón; 8 társával 1 évig gyakorolta a végrehajtó hatalmat): a törvények írásba foglalása (2.), a nép vagyon szerinti osztályokba sorolása. 2. Szólón (arhkón, i.e. 594.): eltörölte az adósrabszolgaságot (1.), kötelezővé tette a közügyekkel való törődést, családjogi törvényeket hozott, az embereket éves *jövedelem* szerint osztályozta. Ez utóbbi a démosz gazdagabb rétegét juttatta előnyhöz. 3. A türannoszok kora: Az első türannosz katonai úton jutott hatalomra. ,,Zsarnoksága'' alatt földet osztott, vidékre kiszálló bíróságokat alakított, közmunkákat szervezett, és támogatta a kereskedelmet. A démosz azonban a türannoszok korában nem kapta meg a politikai hatalmat, amire vágyott, így elűzték az utolsó türannoszt. 4. Kleiszthenész (arkhón, i.e. 508.): Kiszélesítette a démosz jogait, kiépítette a ,,demokráciát'': Attikát 10 phülére (kerületre) osztotta (mindegyikben athéni, tengerparti és szárazföldi résszel; ez helyi szinten a démosz fölényéhez vezetett), melyek 50-50 főt delegálhattak az ötszázak tanácsába. Továbbá az I. Dareiosz perzsa királlyal kötött megnemtámadási szerződése szilárd külpolitikai helyzetet eredményezett.
K4(34) A köztársaság válsága Az i.e. 200-tól városból birodalommá fejlődő Róma államszervezete mindvégig változatlan maradt, így fokozatosan korszerűtlenné vált: 1. területi különbségek: az eltérő jogállású, eltérő pénznemű területeket nem tudták összefogva igazgatni. Mindezt súlyosbította, hogy a hivatalnokokat évente újraválasztották. 2. polarizáció: a szegényebb parasztok a hosszú katonáskodási idő alatt -- rabszolga hiányában -- nem tudtak a birtokukkal foglalkozni => tovább szegényedtek. Csak a gazdagabbaknak volt elég pénze bérelni az ager publicusból (meghódított közös föld) => nagybirtokok (latifundiumok) alakultak ki => gazdaságosabb termelés => tovább gyarapodtak. 3. gyengülő hadsereg: a birtokait elvesztőket már nem kötelezhették katonáskodásra. A hadsereg relatíve is gyengült: a határok védelme, az új provinciák biztosítása és a rabszolgák féken tartása egyre fontosabbá vált. A válság felszámolására tett kísérletek: 1. Gracchus fivérek (i.e. 133.): törvényes reformokat hoztak. Nem tudták megoldani a földkérdést, így a korábban a köztársaság alappillérét képező birtokos parasztság végleg kiveszőben volt. Bebizonyosodott azonban, hogy a tetszetős jelszavak politikai sikerekhez vezettek => pártok alakultak: néppárt, optimaták. 2. Marius és Sulla (i.e. 80.): a köztársaság normáitól távol álló eszközöket alkalmaztak. Többször betöltött vezetői tisztségek, hadvezetés Róma ellen, halállistákat adtak ki (jutalmat ígértek ellenfeleik elfogásáért vagy megöléséért). Kaotikus állapotok, rabszolgafelkelések, polgárháború. Zsoldoskatonákat alkalmaztak, és a szolgálati idő lejártával letelepítették őket. 3. Julis Caesar (i.e. 60.): Felismerte, hogy a birodalom csak úgy maradhat fent, ha azt egyetlen ember irányítja. Triumvirátust szervezve katonai diktatúrájával háttérbe szorította a szenátust, és a fontos (consul vs. néptribunus) tisztségeket egyidejűleg birtokolta. Mivel ekkor még túl erősek voltak a res publica (köztársaság) hívei, megölték, és álmodott egyeduralmát csak fogadott fia, Octavianus (Augustus) teremthette meg.
K30(202) Mezőgazdasági termelés, Kézműipar, városok, Kereskedelem [csak Magyarország, de arról jó] A 11. század elejének mezőgazdasági találmányai indították el a középkori társadalom átalakulását. A találmányok: 1. vaseke==nehézeke: aszimmetrikus, megforgatja a talajt (ellentétben az eddigi szimmetrikus faekével) 2. nyomásos gazdálkodás: a földet 2 (bevetett, ugar) vagy 3 (tavaszi gabonával vetett, őszi gabonával vetett, ugar) részre osztották, így az egyik rész pihenhetett 3. szügyhám: a ló nagyobb igavonóereje érdekében 4. patkó: a lóra és az ökörre Az átalakulás: 1. Az emberi munkaerőt nem fordították energiatermelésre. 2. népszaporulat: egyes centrumokban elérte 40 fő/km2-t 3. munkamegosztás 4. kereskedelem, pénzgazdálkodás A városok fontos kereskedelmi utak kereszteződésében, a kikötőkben és a várak körül városok alakultak ki. Lakói (volt parasztok, kézművesek) a következő privilégiumokkal (szabadságjogokkal) rendelkeztek, melyek védték őket a földesúrtól: 1. önkormányzat: 12 tagú tanács+1 vezető pap 2. városfal 3. piactartási és vásártartási jog 4. árumegállító jog A szárazföldön folytatott helyi kereskedelem és a távolsági kereskedelem is felélénkült: 1. távol-keleti útvonal: Velencéből, Genovából Bizonáncon keresztül. luxuscikkek: fűszerek, selyem, illatszerek, füstölőszerek 2. levantei kereskedelem: a Földközi-tenger menti olasz és dalmát városok egymás között. Áruk mint előbb. 3. Hanza-útvonal: a Balti-tenger menti Hamburg, Bréma. tömegcikkek: posztó, vasáruk, gabona, prém, érc, fa. A parpírpénz, a bankok és a tőzsdék megjelenésével mai ,,anyagi világunk'' kezdett megalapozódni. [lehetne még szólni a tőzsdéről, a bankokról, a hitelről, a papírpénzről, és hogy kik lettek kereskedők]
K24(165) Géza államszervező tevékenysége, István király és műve A magyarok a 10. század első felében az állattenyésztés mellett zsákmányszerző kalandozásokból tartották fenn magukat. A kezdeti sikerek után azonban sorozatos vereséget szenvedtek. A békekötések és a társadalom újjászervezésének feladatát 972-től Géza fejedelem végezte el: 1. követküldés nyugatra: Géza követei rendezték I. Ottó német-római császárral a vitás határkérdéseket, békét kötöttek, lovagokat és keresztény hittérítőket kértek Ottótól. Géza ezután a belpolitikára koncentrálhatott. 2. a hatalom megszilárdítása: fő célja saját törzse, az Árpádok fennhatóságának elismertetése az előkelő nemzetségekkel. Fegyveres úton: letörte a horka (Dunántúl) hatalmát. Házassággal: a gyula (Erdély) lányát, Saroltot vette el. Vallási úton: a kereszténység egyben az egységet, és a fejedelem elismerését szolgálta. 3. kereszténység: Géza még mindkét vallás szertartásait elvégezte, de fiát, Vajkot (Istvánt) már keresztény szellemben neveltette. A kereszténység nemcsak a központosítás eszköze, hanem külpolitikailag az egyetlen lehetséges út Géza számára. 4. békét hozó házasságok: Istvánnak a bajor király lányát, Gizellát kérte és kapta. Lányait a lengyel uralkodóhoz illetve a velencei dogéhoz [kiejtés dózse] adta. Ezzel biztosította az ország határait. István király apja hagyományait folytatva tovább erősítette az államot: 1. a riválisok letörése: István az elsőszülöttsége alapján, más nemzetségfők pedig ,,Őseik törvénye'' alapján tartottak igényt a trónra. Legyőzte Koppányt, Ajtonyt és Gyulát, 1000-ben megkoronázták. (Akkoriban a koronázás jelképezte az országok önállóságát.) 2. királyi vármegyék: Mivel a hatalmi harcok során az ország nagy részének a területe az övé lett, várai köré az egész országot lefedő megyerendszert tudott szervezni. Ez fontos lépése volt a központosításnak, mert biztosította, hogy akarata az egész országban érvényre jusson. 3. törvényalkotás: törvénykönyveiben szakított a szokásjoggal, az egyházat érintő rendeleteket hozott, védte a szabadok lesüllyedésével kialakuló feudális tulajdont. Csonkítással, halállal, esetleg pénzzel büntetett, különbséget tett szabad és szolga között. 4. egyházszervezés: esztergomi érsekség, 10 püspökség. Az egyházat kivonta világi igazságszolgáltatás alól. 5. béketörekvés: nem vezetett hadjáratot, egyszer keveredett határmenti háborúba (Lengyelország), visszaverte Konrád német-római császárt. 6. Intelmek: élettapasztalatait a fiának írt Intelmekben összegezte.
K25(173) IV. Béla kísérlete a királyi birtokok visszaszerzésére, A tatárjárás, A tatárjárás után IV. Béla apja híveivel leszámolva, kemény kezű politizálással a saját elképzeléseit valósította meg: 1. felszámolta a főúri tanácsot: A királyi tanácsba pedig saját híveit ültette. Így elérte, hogy a törvényhozásban az ő akarata érvényesüljön. 2. birtokvisszavétel: Látva, hogy az állam bevételeit regálé jövedelmekből (még) nem lehet megteremteni, visszaperelte és visszavette elődei ,,elkótyavetyélt'' birtokait (a III. Béla-i állapotokat véve alapul), a kialakulófélben lévő nemesi vármegye helyett újra a királyit szorgalmazta. 3. felújította a kancelláriát (az oklevélkiállítással foglalkozó hivatalt): elrendelte, hogy a vitás ügyekkel latin nyelven a kancelláriához kell fordulni. 4. Intézkedéseit általános gyűlölet fogadta. A rosszul szervezett, átalakulóban lévő (királyi vármegyei -> adományozottak hadkötelezettsége) hadsereg Muhinál 1241-ben vereséget szenvedett a keletről érkező tatároktól. A támadók egészen Székesfehérvárig, Esztergomig jutottak, a városokat kifosztották, elpusztították, de a várakat és az erődítményeket nem tudták bevenni. 1242-ben a nagykán halálának hírére kivonultak az országból. Béla politikája az alábbi módon változott meg (,,második honalapítás''): 1. birtokadományozások: a feltétele az volt, hogy az adományozott birtokra vár épül, és szükség esetén kellő számú fegyveres áll a király rendelkezésére. => 100 vár 2. városi jog adományozása: mivel a fallal védett városok túlélték a tatárjárást, Béla a fehérvári jog mintájára városi kiváltságokat adományozott. => 20 város 3. telepítések: visszahívta a kunokat, a Havasalföldet a johannita rendnek adta. 4. hadseregfejlesztés: a könnyű- és nehézlovasságot is erősítette 5. tömeges várjobbágynemesítés: nemtelenekből várjobbágyok 6. összehívta az első rendi gyűlést: a köznemeseket kívánta erősíteni a bárókkal szemben. Béla maga mellett tudta a várjobbágyokat, a főurakat és a városok polgárait is. Békét kötött az oroszokkal, a lengyelekkel és Velencével. Uralkodásának végére Magyarország a térség legerősebb államává vált, s unokája 1285-ben vissza tudta verni az ismét támadó tatárokat.
K26(178) A hatalalom megszilárdítása -- gazdasági-pénzügyi reformok, Ligaharcok és Luxemburgi Zsigmond reformjai [megvan papíron, a törvények (regálé jövedelmek) sorravevésével lehetne felépíteni] Az Árpád ház kihalása után a hatalmi harcokban az anjou Károly Róbert (1308--1342) győzött. Legfontosabb intézkedéseivel a gazdaságot új alapokra helyezte: 1. stabil aranyforint: Értékálló fizetőeszköze ugyan megszüntette a kamara hasznát, de elősegítette nemzetközi kereskedelmet. 2. regálé jövedelem: Királyi ,,felségjogon'' élvezett, a királyi birtokokból befolyó összeget kiegészítő, majd átvevő jövedelem. Károly Róbert korában már elég fejlett volt ahhoz az ország, hogy a királyi birtokok bevételei helyett az államot a regálé jövedelmekből lehessen fenntartani. Részei: 3. harmincadvám: A kijelölt vámszedő helyeken a kereskedőtől beszedett illeték. Nyugat felé az áru értékének 1/30-a, kelet felé 1/20-a. Ez a kereskedelmet a délnémet és itáliai városok felé irányította. 4. bányabér (urbura): A kiváltságolt bányászok az arany tizedét, az ezüst nyolcadát a kincstárba kellett, hogy fizessék bányabér címen. A bányabér 1/3-ának átengedése érdekeltté tette a földesurakat a bányák feltárásában. 5. pénzverési monopólium: Pénzt csak a király verhetett, és feldolgozatlan nemesfémekkel is csak a király kereskedhetett. A földesurak a bányabér 1/3-át 30--35%-os illetékért a királyi pénzverőhelyeken hasznosíthatták. 6. kapuadó: Vagyonadó: a jobbágyok fizették minden kapu után, melyen egy megrakott szénásszekér átfért. Évente 3/16 aranyforintot tett ki.
K28(190), A török terjeszkedés kezdete a Balkánon, Hunyadi János törökellenes harcai, Hunyadi Mátyás törökellenes politikája [kissé hosszú] A Török Birodalom 1439-ben elfoglalta Szerbiát, és ezzel Magyarország közvetlen szomszédságába került. Hunyadi János országvédő tevékenysége: 1. déli birtokok: Hunyadi János hadvezéri szolgálataiért jelentős birtokokat és tisztségeket kapott a királytól, ezzel az ország legjelentősebb birtokosai közé emelkedett. Földjét személyes érdekből is védte. 2. győzelmek: megvédte Erdélyt és a hosszú hadjáratban súlyos veszteséget okozott a töröknek. Nem tudott azonban a balkáni népekkel összefogni, és a törököt közös elővel kiűzni a Balkánról. 3. kormányzó: A fiatal V. László nagykorúságáig a rendek hét főkapiányra bízták az országot, majd később (eddigi tevékenységéért és a köznemesek bizalmával) Hunyadi lett a teljhatalmú kormányzó. Hunyadi megpróbálta felszámolni a bárók területi hatalmát. Rigómezőn vereséget szenvedett. 4. főkapitány: V. László alatt főkapitány, ő kezelte a királyi jövedelmeket. A birtokában levő Nándorfehérvárat a török megtámadta. Sógora, Szilágyi Mihály védte a várat, emellett Hunyadi 10000 fős magánhadserege, 20000 népfölkelő és a Kapisztrán János vezette ferencesek a túlerő ellenére 1456-ban diadalt arattak. Hunyadi Mátyás törökellenes politikája: 1. védekezés: látván apja támadó taktikájának kudarcait, Hunyadi Mátyás a védekezésre rendezkedett be mindaddig, amíg egy egyesített kelet-európai hadsereg élén vissza nem tudja verni a törököt. (Ezt az egységesítést és birodalomépítést a csehek elleni harc is szolgálta.) 2. a védelmi vonal megerősítése: A török fősereget elkerülve aktívan, támadásokkal védekezett. Bevette például az eddigi török rablótámadások bázisát, Szabácsot. 3. fekete sereg: 8--10-ezres (hadjáratok során 3x ennyi), főleg külföldi zsoldosokból áll. Legfőbb erénye a haderő tagoltsága, az egyes alakulatok önálló akcióképessége. Részei: páncélos lovasság, könnyűlovasság, gyalogság, műszaki alakulatok, tüzérség. 4. nincs összefogás: A törökkellenes nemzetközi összefogást nem sikerült elérnie (ami főleg anyagi segítséget jelentett volna). Halála után szétesett a központi hatalom, és lassan leépültek a végvárak is.
K8(68) Új tipusú állam, az abszolút monarchia, Franciaroszág Az 1500-as évek gazdasági-társadalmi változások háttérbe szorították a rendeket: 1. háborús igény: A gazdaságot a földrajzi fekvés és a lakosság száma (!) biztosította. Így igény keletkezett az új területek megszerzésére. 2. nagy hadsereg: A hadi sikert a katonák száma és felszereltsége határozta meg. A korábbi 10000--20000 fő helyett 100000--120000 fős seregek harcoltak. Mindehhez sok, gyorsan áramló pénz kellett. A rendek hosszadalmas adó- és katonamegajánlásai ezt nem tudták követni. 3. vallásháborúk megfékezése: Az anarchiát csak gyors, központi intézkedésekkel lehetett megfékezni. Az új államforma, az abszolút monarchia arculata: 1. elsorvadó rendi gyűlések: A gazdaság, a politika és a vallás központi irányítása során a rendek tevékenységét az uralkodó vette át. 2. merkantilizmus: a nemzet gazdaságát a beáramló arany növekedésével gyarapító gazdaságpolitika. A kereskedelmet és az exportképes iparcikkek gyártását támogatja. Az állam ezáltal beleszól a gazdaság ügyeibe. 3. gyarapodó polgárság: a hadsereg ellátása a városoknak új piacot teremtett, növekedett a kereskedelmi forgalom, a polgárok vállalkozásait az állam támogatta 4. államvallás: Az egységes törvények egységes, az állam alá rendelt vallást kívántak. Az abszolutizmus addig maradhatott fent, amíg a társadalom egyes elemeit kárpótolni tudta elvesztett rendi szerepéért. A francia abszolutizmust IV. Henrik kezdte építeni 1589-ben és XIV. Lajos (1643--1715) alatt élte fénykorát: 1. hivatali rendszer: Mind a polgárság (jövedelmezőbb a hivatalvásárlás, mint a vállalkozás bővítése), mind a nemesség (jó jövedelem; katonáskodás is) érdekelt volt a hivatali rendszer kiépítésében. 2. új bevételek: a hivatalvásárlásokból és a megnövekedett adókból 3. bekapcsolódás a harmincéves háborúba: Richelieu bíboros vezetésével, a Habsburgok ellen 4. pénzügyi csőd: Az állam és a hadsereg kiadásai túl magasak voltak. A súlyos pénzügyi csőd a forradalomig vezetett.
K31(206) A három országrész élete A török hódoltság idején a kelet--nyugati irányban három részre szakadt Magyarország. A királyi Magyarország a nyugati és északnyugati sávot jelentette, a Habsburgok és a bécsi kormányszékek irányításával: 1. csökkenő rendi önállóság: csak a pozsonyi országgyűlés (a sérelmek felsorolása) és a nemesi vármegye (csak helyi szerep) maradt meg. Az udvar és a rendek feszült viszonya miatt a reformáció gyorsan terjedt. 2. növekvő nemesi erő: a gyors gazdasági fejlődés (nagy mezőgazdasági kereslet Nyugat-Európában), a nagy fegyveres erő és az erős várak hatására 3. az udvar véd: Az országrész védelme az udvar feladata volt. Sok pénzt költött a középső terület végvári vonalának kiépítésére, a sereget zsoldosokkal egészítette ki. 1543 és 1566 között azonban így is sok jelentős végvár (pl. Esztergom, Székesfehérvár, Szigetvár) esett el. A török hódoltság területe: 1. szultáni tulajdon: A hódoltságot a törökök szultáni tulajdonnak tekintették. Átszervezték az adórendszert és a közigazgatást. 2. vilajet: Török közigazgatási egység, élén a (begler)béggel. Több szandzsákból (kisebb egység) áll. 3. visszajáró földesurak: Az egykori földesurak nem mondtak le a birtokaikról, visszajártak bíráskodni és beszedni az adót. A kettős adóztatás kiszipolyozta a parasztságot. A magyar lakosságot nem sikerült a balkáni minta szerint beolvasztani. Csak az Erdélyi Fejedelemség őrizte az önálló magyar államiságot ebben az időszakban: 1. sikertelen egyesítés: A Habsburgok többször megkísérelték Erdélyt saját területükkel egyesíteni és befolyásolni, de ez nem sikerült nekik. 2. laza függés a szultántól: Az erdélyi fejedelem hűbéresküt tett és jelképes adót fizetett a szultánnak, de a belső ügyeket szabadon intézhette. 3. laza függés a rendektől: A fejelelmi birtokok túlsúlya és a központi hivatalnokszervezet csak kevés beleszólást engedett a rendeknek.
K31(206) A három országrész élete/Erdélyi Fejedelemség, Erdély a rendi ellenállás és az országegyesítő kísérletek élén Erdély Bethlen Gábor fejedelemsége (1613--1629) alatt élte fénykorát, és Erdély volt a központja a Magyarországot újraegyesítő, a Habsburgoktól (!) és a töröktől megszabadító törekvéseknek. Erdély politikai helyzete: 1. sikertelen Habsburg egyesítés: A Habsburgok többször megkísérelték Erdélyt saját területükkel egyesíteni és befolyásolni, de ez nem sikerült nekik. 2. laza függés a szultántól: Az erdélyi fejedelem hűbéresküt tett és jelképes adót fizetett a a szultánnak, de a belső ügyeket szabadon intézhette. 3. laza függés a rendektől: A fejelelmi birtokok túlsúlya és a központi hivatalnokszervezet csak kevés beleszólást engedett a rendeknek. Erdély belső élete: 1. négy bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, antitrinitárius. Az erdélyi törvények Európában eddig példa nélkül szabad vallásgyakorlást és -hirdetést engedélyeztek. 2. merkantilizmus: a nemzet gazdaságát a beáramló arany növekedésével gyarapító gazdaságpolitika. A kereskedelmet és az exportképes iparcikkek gyártását támogatja. Az állam ezáltal beleszól a gazdaság ügyeibe. 3. biztos háttér: A stabil jövedelmek és a töröknek pontosan kifizetett adó növelték az ország hatalmi rangját, és utat adtak a művelődésnek. Lehetőség nyílt a merészebb külpolitikára. Erdély külpolitikája: 1. kétlépcsős függetlenségi terv: Bethlen Gábor először a Habsburgoktól kívánta megszabadítani az országot, majd elsősorban lengyel segítséggel a török befolyás alól. 2. a harmincéves háború: A csehek oldalán beszállt az egész Európát megmozgató, Habsburg-ellenes harmincéves háborúba. 3. békekötés a Habsburgokkal: okai: a cseh vereség, a Habsburgok már biztosították a rendi jogokat Magyarországon (nem úgy, mint Bocskai idején), a fejedelem a főuraknak túlságosan erős hatalmat jelentett volna. Bethlen Gábor országegyesítő hadjáratai ugyan nem hoztak sikert, de a 17. század első felében meg tudta tartani rendi különállását és a vallásszabadságot. A későbbi fejedelmek idején a török befolyás Erdélyben egyre erősödött, így a függetlenségi törekvések a királyi országrészre tevődtek át.
K31(208) A Rákóczi-féle szabadságharc [jó, de a nemzetközi kapcsolatokról csak 8 sor] A török kiűzése után a Habsburg császári udvar intézkedéseitől szinte valamennyi magyar réteg sérelmet szenvedett. A nemzet (nemes és ,,nemtelen'') tagjainak összefogását sürgetve II. Rákóczi Ferenc 1703-ban hadba hívta a lakosságot. Rákóczi külföldről is várt segítséget a Habsburgok ellen: 1. franciáktól: (--1705) XIV. Lajost lekötötte a spanyol örökösödési háború, így csak jelképes segítséget tudott nyújtani 2. poroszoktól: (--1708) Frigyes Vilmos jó szövetséges lett volna, de a két sereg nem egyesülhetett, mert a Habsburgok katonai gyűrűbe zárták Magyarországot. 3. oroszoktól: Nagy Péter cár hajlott volna a koalícióra, de országát meg kellett védenie a támadó svédektől Rákóczinak tehát egyedül kellett boldogulnia: 1. felszabadítás: A fegyveres harcot vállaló jobbágyoknak szabadságot ígért. 2. rendi konföderáció: A Tiszántúl és Erdély elfoglalása után 1705-ben kikiáltott államforma. Rákóczi címe vezérlő fejedelem lett. Létrehozták a kuruc állam irányító testületeit. Újraegyesítették a magyar területeket. 3. kuruc harcmodor: A százezer fős kuruc sereg mind felkészültségében, mind létszámában gyengébb volt, mint a császáriak. Bár a cselek és a rajtaütések sikerültek, nyílt színen a kurucok alulmaradtak. Megjelent a belső ellentét is a nemes tisztek és a jobbágykatonák között. 4. gazdasági problémák: Mivel Rákóczi birtokainak jövedelme nem volt elég, általános (!) adókötelezettséget vezetett be. Manufaktúrákat alapított. Rézpénzt veretett. De mivel az országott már kimerítették a törököt kiűző harcok, Rákóczi intézkedései nem teremtettek stabil anyagi forrást. 5. szatmári béke: A katonák szökdöstek, átálltak, a bukás elkerülhetetlenné vált. Rákóczi távollétében helyettese tette le a fegyvert. Bár Magyarország függetlenségét nem tudta visszaszerezni, a béke előnyös volt, mert a belső önállóságát visszakapta, és helyreállt a rendi alkotmány.
K32(220) A felvilágosult abszolutizmus, Mária Terézia, A jozefinizmus [hosszú, de kihámozható belőle] Felvilágosult abszolutizmus: olyan államforma, melyben az uralkodó a felvilágosodás politikai elképzeléseinek (vallási türelem, életszínvonal emelése, polgári közigazgatás, polgári oktatás) megvalósításával igyekszik felzárkózni a kor fejlettebb országaihoz, de mindezt az abszolutizmus keretein belül. Magyarországon a f. a. 1765--1792 közé tehető, Mária Terézia uralkodásának második szakaszától kezdve, II. József és II. Lipót uralkodási idejére. Mária Terézia tevékenysége: 1. vámrendelet: Kettős vámhatárt (belső: Magyarország körül, külső: Birodalom körül). A mezőgazdasági termékek belső vámja alacsony, a külső magas volt, míg az ipari termékek belső, behozatali vámja alacsony. Így Magyarország ellátta a Birodalmat élelmiszerrel, és az iparcikkeket a Birodalomtól szerezte be (agrárszerep). 2. államtanács: felszámolta a titkos udvari tanácsokat, és jelentős szakmai támogatást nyújtó államtanácsot állított fel. 3. úrbéri pátens: Védte a jobbágyot a földesúrral szemben, azért, hogy a jobbágy vállalni tudja az állami terheket is. Pontosan meghatározta, hogy mi tartozik a jobbágytelekhez, majd a terheket a jobbágytelek méretének arányában állapította meg. 4. Ratio educationis: oktatásügyi reform. gimnáziumok, tanítóképzők, új egyetemi karok, gyakorlatiasabb oktatás. Mária Terézia az oktatást állami feladatnak és kötelességnek tartotta. 5. egészségügyi reformok: az ellátás szakszerűsödését szolgálták II. József tevékenysége: 0. több mint 6000 rendeletet adott ki 1. türelmi rendelet: legalizálta a protestánsokat és a görögkeletieket, felújította a királyi tetszványjogot, csak a karitatív és oktató szerzetesrendeket hagyta meg. A katolikus egyház nemtetszését váltotta ki. 2. nyelvrendelet: a latin alkalmatlanságára hivatkozva a németet tette hivatalos nyelvnek. Ezzel a magyarokban felébresztette a magyar nyelv ápolásának igényét. 3. jobbágyrendelet: az erdélyi parasztfelkelés hatására csökkentette a jobbágy földesúrtól való függését 4. nagy összeírás: Magyarországot 10, Erdélyt 3 kerületre osztotta, felszámolva a nemesi vármegyéket 5. egységes állami földadó: a nemesség felvilágosult részének is kiváltotta az ellenellását Előrelátó politikájában nem vette figyelembe a soknemzetiségű és eltérő fejlettségű Birodalom adottságait, ezért szinte mindenkivel szembekerült. A türelmi és a jobbágyrendelet kivételével halálos ágyán visszavonta a rendeleteit.
K11(93) Egységesedés Amerikában [rövid, papíron a Bálint jobban csinálja] A 17. században óriási bevándorlás indul meg (népesség: 1620: 2500 fő; 1755: 2 000 000 fő). A gyarmatok élén a kormányzó áll (a király vagy a magánbirtokos nevezi ki, közigazgatás, katonaság, főbíróság). A törvényhozó testületet vagyoni cenzus alapján választják. Északon (Új Anglia és a központi gyarmatok): 1. királyi szabadalomlevél: először Massachusetts kapta meg 2. farmergadaság==farm: a farmer földbirtoka, komplex gazdasági tevékenységnek (mezőgazdaság, kereskedelem, esetleg ipar) ad helyet. Erős vállalkozó szellem, piacra is termelnek. 3. ipari fejlődés: manufaktúrák, hajóépítés, vasgyártás 4. bérleti rendszer: így művelik a néhány (a farmokhoz képest elenyésző) nagybirtokot. Rabszolga alig van. 5. puritánok: az angol reformáció hívei, vallásukat szabadon gyakorolhatták Délen: 1. angol koronagyarmatként vagy király által adományozott magánbirtokból 2. ültetvény: nagy területen (több tízezer hold) azonos növényt termelő gazdaság, a déli gyarmatok gazdasági alapja 3. néger rabszolga: több ezren dolgoznak egy ültetvényes tulajdonában 4. középréteg: 4--5 rabszolga 5. kisember: 0 rabszolga Út a függetlenségig: 1. exportkorlátozás: a legtöbb árufajta csak Angliába szállítható 2. előállítási tilalom: egyes termékekre 3. adó-, vám- és illetékemelés: 1763, a hétéves háború után 4. polgári engedetlenség: nyílt törvényszegés, az angol és európai áruk meg nem vásárlása (válasz 1--4-re) 5. Bostoni teadélután: a tea magas fogyasztási adója ellen tiltakozva egy angol hajó tearakományát a tengerbe borítják 6. Az angolok növelik az állomásozó katonaság és flotta létszámát. 7. függetlenségi háború: 1775-ben, Lexingtonnál indul. Az amerikaiak gerillaháborút vívnak a lakosság segítségével. (Nyílt színen és a tengeren az angol seregnek behozhatatlan előnye lenne.) George Washington végül leveri az angol haderőt, 1783-ban a 13 gyarmat független. A kormányzati rendszer: 1. fékek és ellensúlyok: a hatalom birtokosai bonyolult módon nevezik ki és ellenőrzik egymást, lehetetlenné téve diktatúra létrejöttét. 2. képviseleti demokrácia: a nép a törvényhozói hatalmat és az elnököt választó ún. elektorokat választja. 3. a tagállamok önállóak: kivéve pl. pénzügy, hadsereg, flotta, diplomácia 4. törvényhozó hatalom: az államok kormányzói, szenátus (államonként 2), képviselőház (népesség szerint) 5. végrehajtó hatalom: elnök (államfő és miniszterelnök egyben), miniszterek, katonaság 6. bírói hatalom: legfőbb törvényszék, szövetségi bíróság
Széchenyi István: Katolikus, udvarhű arisztokrata család. Ifjúságát az udvar
közelében tölti. (=> reform-eszméit később a Habsburg érdekek
figyelembevételével fogalmazta meg). Angliai utazásai során szembesül
Magyarország elmaradottságával => gazdasági reformokat szorgalmaz. Könyvei:
Hitel (1830), Világ, Stádium. Főbb gyakorlati alkotásai: lótenyésztés,
Lánchíd, Al-Duna szabályozása, Tisza szabályozása stb.
Kossuth Lajos: Evangélikus, birtoknélküli kisnemesi család, protestáns
középiskola. Nagy hatással van rá a liberalizmus és a romantika. A
kolerajárvány idején kolerabiztos. Országgyűlési Tudósítások (1832). A
lengyel szabadságharc kudarca hatására az érdekegyeztetésen alapuló
politikai reformok híve.
Heves vitájuk arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a haladás ügyében
lehetőség és szükség van alternatív gondolatokra.
Programjuk társadalomismereten és helyzetelemzésen alapul.
Sz: alárendelt szerep a monarchián belül (kitörés később, ha majd a balkáni
exportból megerősödik a gazdaság)
K: egyenrangú szerep a monarchián belül, Mária Terézia vámreformának
eltörlése, felzárkózás iparfejlesztéssel
Sz: hosszútávú, arisztokrácia irányította átalakulás
K: nagy reformcsomaggal tiszta lap
Sz: önkéntes örökváltság
K: ennek kudarcát látva kötelező jobbágyfelszabadítás
Sz: egy szűk, a korszellemel együtt haladó réteg vezesse az országot (ez a
gyakorlatban az értelmiség lenne)
K: demokrácia, alacsony vagyoni és műveltségi cenzus alapján
Sz: a gazdaság megújítása magával hozza a politikai átalakulást
K: épp fordítva
K34(233) A törvényes forradalom [rövid, nincs forrás]
Párizsban forradalom tör ki, a híre február 28-án Bécsbe érkezik. Március
13-án kitör a Bécsi forradalom.
Kossuth programját (Ellenzéki Nyilatkozat) Pozsonyban elfogadja az
országgyűlés alsó- és felsőtáblája, amit V. Ferdinánd március 17-én
szentesít.
Petőfi és köre (a Pilvax-kör) összeállítják a 12 pontot, és március 15-én
Budapesten osztogatni kezdik: [megkapjuk, mint forrás.]
Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. [országgyűlésnek felelős kormány]
3. Évenkinti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés. [legyenek ugyanazok minden ,,állampolgárnak'' a
kötelességei az állam felé]
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. [jobbágyfelszabadítás]
8. Estküdtszék, kéviselet egyenlőség alapján. [a vitás ügyekben vegyes
összetételű, esküdt(ekből álló)bíróság döntsön]
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék
külföldre, a' külföldieket vigyék el tűlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio. [Erdéllyel, a 60% román nem akarta]
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Az áprilisi törvényekben (1848. április 11-én fogadta el az uralkodó)
1. elrendelték a független felelős magyar minisztérium (==a magyar
országgyűlésnek felelős kormány) létrehozását (2. pont)
2. cenzusos választójog: nemes (1,7%) || 300 Ft értékű városi
ingatlantulajdonos || legalább negyedtelkes falusi || legalább 100 Ft
jövedeleme van. összesen 9%. Angliában összesen 6%, Franciaországban
általános.
3. a nemesi kiváltságok megszűntek (4. pont)
4. azonnali jobbágyfelszabadítás. Csak májusban, Erdély kivételével valósul
meg (7. pont)
Az áprilisi törvények nem szóltak azonban nem szóltak a legfontosabb
problémákról:
1.* az államforma: perszonálunió (de semmi más kapcsolat a Habsburgokkal)
VAGY a Birodalommal közös külügy, hadügy.
3.* király személye körüli miniszter (Esterházy): külügyminiszter VAGY a
királynak felelő miniszter
4.* a király és az országgyűlés viszonya
Magyarország örült, hogy elfogadták a törvényeket, a vitás kérdéseket
(*) később kívánta rendezni. A Birodalom a törvények elfogadását időlegesnek
tekintette, várható megerősödése után vissza akarta vonni.
K12(96) A klasszikus ipari forradalom, A második ipari forradalom [papíron jobb] Az ipar fellendülésének okai: 1. Sok munkás: A 17--18. századi Anglia fejlett mezőgazdasági módszerek kevesebb emberi munkaerőt igényelnek, egyre többen vállalnak állást az iparban. 2. Nagy termelékenység: munkamegosztás a manufaktúrákban (felváltja a kézműipart) 3. Stabil pénzforgalom: megalakul az Angol Bank 4. Olcsó szállítás: vízen, a gyarmatok felé is 5. Sok nyersanyag: a gyarmatokról A technikai vívmányok: 1. gőzgép: James Watt, 1769. A gyárak számára produktívabb a szél és a víz energiájának hasznosításánál 2. gőzhajó (1807) 3. gőzvasút (1825): mintegy kilencszer gyorsabb a szekereknél 4. szövőgép 5. esztergapad, fúrógép: az úthálózat és a közlekedőeszközök fejlődésével kifizetődővé vált a gépgyártás. A tőke a nehéziparba kezdett áramolni. A társadalmi élet változásai: 1. népességnövekedés: Az emberek az ipari központokba (városokba, pl. Manchester) költöztek. A szükség hozta: csatornázás, vezetékes ivóvíz => jobb higénia => kevesebb halálozás => nagyobb népesség. 2. bérmunkásság: beköltöző falusiak+lecsúszott kézművesek. Egyszerű, de sok (napi 14--16 óra) munkájukat rosszul fizették (éhbér). Kezdetben tilos volt szervezetbe tömörülniük, később megjelentek a munkásjogok.3. géprombolások: A bérmunkásság elkeseredett kitörési kísérlete az 1800-as évek elején 4. munkássegítő mozgalmak: később, pl. az Adolf Kolping vezette mozgalom. Hatásukra utópikus-szocialista tanok, pl. Fourier falansztere, ami Az ember tragédiájában is visszaköszön.
K11(91) Az olasz egység, A német egyég [könyvsorozatból] Az 1850-es évek nemzeti egységfolyamatait főleg gazdasági igények vezérelték. Az ideológiai alapot a francia forradalomban megszületett nacionalizmus jelentette. Az olasz egység: 1. Szárd-Piemont szorgalmazta: A csizma északi részén Habsburg tartományok, közepén a Pápai Állam, délen pedig felváltva Habsburg és spanyol befolyás. Szárd-Piemontban a század elejének forradalmi mozgalmai után széles réteg támogatta az egyesítést. 2. dimplomáciai csel: a szárd-piemonti miniszterelnök, Cavour háborút provokált a Habsburgok és a franciák között, de III. Napóleon ezt felismerve békét kötött Ferenc Józseffel. Lombardia Piemont kézre került, Velence az osztrákoknál maradt. 3. nemzeti mozgalom: Közép-Itáliából elűzte a Habsburg fejedelmeket. 4. partraszállás: délen Garibaldi ,,vörösingesei'' döntötték meg a nápolyi királyságot. A hatalmat Szárd-Piemontnak ajánlották. 5. egység: Az 1861-ben kikiáltott egységből rövid időre csak Velence (Habsburg 1866-ig) és Róma (francia 1870-ig) hiányzott. A német egység: 1. hasonló gazdaság: Jobbágyfelszabadítás, nagybirtok helyett nagyüzem, városiasodás, ipari forradalom. A fejedelemségeket vámunió kapcsolta össze. A gazdasági egység szülte a politikai egység igényét. 2. két út: Ausztria laza államszövetséget kívánt, de Itáliai veresége miatt a porosz centralizált út valósult meg. 3. események: Schleswig és Holstein megszerzése Dániától. 1866: Ausztria legyőzése és az Északnémet Szövetség megalakítása. Franciaország legyőzése után a délnémet államok (pl. Bajorország) fokozatosan csatlakoztak. 4. Német Császárság: 1871-ben kiáltották ki. Franciaországtól elvették Elzászt és Lotharingiát, és hadisarcot fizettettek vele. 5. porosz befolyás: Az egység Poroszország katonai segítségével jött létre, így a törvényhozó Szövetségi Tanácsban és a Birodalmi Gyűlésben döntő szava volt. A végrehajtó hatalom feje, a kancellár és az első császár is porosz volt. A német és az olasz egység visszaszorította a franciákat és a Habsburgokat, a Pápa pedig a Vatikánba volt kénytelen visszavonulni. Az 1866-os osztrák vereség felgyorsította a kiegyezést a monarchián belül, és a Habsburgok politikáját Magyarország felé fordította.
[Budapest lexikon alapján] Az 1873-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesülésével született Budapest a századfordulóig óriási növekedésnek indult, és rövid idő alatt az ország legnagyobb (az 1896-os Millenniumra 600 000 fő) és legfejlettebb városa lett. Közlekedés: 1. villamos: A lóvasutat váltotta fel. A Millenniumra már két villamostársaság működött. 2. vasúthálózat: Helyi érdekű vasutak, pályaudvarok (Ny-i, K-i), rendezőpályaudvarok. Magyarország vasútforgalmának nagy része Budapesten ment keresztül. 3. gépkocsi: 1905-ben már 159 autó jár Budapesten. 4. földalatti vasút: A Millenniumra készült el. Első a kontinensen, második a világon. 5. hidak: Erzsébet-híd, Ferenc József-híd, Margit-híd. Lakáskultúra: 1. összkomfort: Bevezették a folyamatos áramszolgáltatást, az ivóvizet, és kiépítették a csatornahálózatot is. 2. bútoripar: Az asztalosok lassan tönkrementek az egyre olcsóbb árut előállító bútorgyárak miatt. 3. többszintű paloták: A házak többsége a városrendezés alatt többszintű lett. A gazdagok óriási palotákban laktak. (+bérpaloták) 4. lakótelepek: A szegényebb réteg lakásigényét elégítette ki. Pl. Wekerle-telep. Hírközlés: 1. távíró: Budapest áll a magyar távíróhálózat középpontjában. Az országos összhuzalhossz 10^8 m. 2. telefon: 1890-ben Bécs és Budapest telefonkapcsolatba kerül egymással, és bővül az országon és a városon belüli telefonok száma is. 3. sajtó: Az új nyomdai technológiák (Linotype és Monotype) megsokszorozták a nyomdák hatásfokát. Óriási fejlődésnek indultak az újságok, folyóiratok és a könyvkiadás. Szórakozás: 1. színház: A színházak operettelőadásaira egyre nagyobb tömeg volt kiváncsi, így profilt váltottak. 2. orfeum: zenés varietéműsort adó mulató. Sok új orfeum és kávézó épült. 3. opera: Megnyílt az Operaház, amely világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A fővárosi társadalom rétegei: 1. gazdagok: A polgári társadalom megszokott rétegződése szerint kis számú nagypolgárság sok tőkével. 2. középréteg: hivatalnokok, középpolgárok (1--2 alkalmazott) 3. értelmiség: A Tudományegyetem, a Műegyetem és a különböző orvosi egyletek keretében az alap- és középfokú oktatás mellett a felsőfokú oktatás is fejlődésnek indult. 4. bérmunkásság: Arányuk egyre nő, a falvakból is nagyarányú a bevándorlás.
K14(108) Az I. világháború [csakis eseménytörténet] Európa (új és régi) országaiban a gazdaság fejlődéséhez létkérdéssé váltak a nyersanyagforrások és a piacok. Ez expanzív külpolitikát vont maga után. A hatalmi harc során politikai szövetségek jöttek létre: 1. három császár szövetsége: 1873-ban Németország, a Monarchia, Oroszország. Mivel a két utóbbi nem tudott megegyezni a Balkán felosztásában, felbomlott. 2. kettős szövetség: 1879-ben Németország és a Monarchia. Később Olaszország és Románia is csatlakozott. 3. antant: a kettős szövetség ellenpólusa, Franciaország, Anglia és Oroszország részvételével. Az tagok páronként félretették nézeteltéréseiket, és 1907-re mindhárman tagjai lettek. (A balkáni háborúkban már az egyes szövetségek vívták harcukat.) 1914. június 28-án, Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst. A központi hatalmak pillanatnyi előnyük miatt elérkezettnek látták az időt a háborúra, így a gyilkosságot ,,megtorló'' Monarchia hadüzenetét a többi hatalom egymásnak intézett hadüzenetei követték. Az első év mérlege: 1. antant: Franciaország, Anglia, Oroszország, Szerbia, Japán (csak a távol-keleti német érdekeltségének megszerzéséig) 2. központi hatalmak: Németország, Ausztria--Magyarország, Törökország. 3. a gyors győzelem igénye: Mindkét szövetség gyors győzelmet várt. A központi hatalmak a minden egységet egy frontvonalra csoportosító villámháborúra (,,első ökölcsapás'') számítottak, a francák pedig ennek kivédése után, több fronton kívántak visszavágni. 3. állóháború: Front nyílt Nyugaton a Marne folyónál, az oroszok gyors csapatmozgása miatt Kelet-Poroszországban, Törökország belépésével pedig a Közel-Keleten. Mivel a korabeli védőfegyverek hatékonyabbak voltak a támadóknál, állóháború alakult ki. A háború elhúzódása miatt újabb szövetségeseket kellett bevonni: 1. Olaszország (antant): új területek fejében 2. Bulgária (központi hatalmak): válaszul, lekötötte a szerb erőket 3. Románia (antant): újabb, magyarországi és balkáni területekért. Nem kapta meg őket, mert időközben kilépett a háborúból (majd újra visszalépett). 4. USA (antant): gazdasági érdekei és a Németország által meghirdetett korlátlan tengeralattjáró háború miatt. A központi hatalmak vereségének okai: 1. védekezni kényszerülés: Oroszország visszafoglalta veszteségeit, a központi hatalmak máshol is védekezésre kényszerültek 2. gazdasági háttér: úgy tűnt, hogy az utánpótlás és a felek hosszútávú gazdasági potenciálja dönti majd el az elhúzódó háborút. Az antant volt jobb helyzetben. 2. sikertelen béketörekvés: a Monarchiának nem sikerült különbékét kötnie (Franciaországgal és Angliával) 1917-ben. Felismerte, hogy hiba volt belemenni a háborúba, de nem szállhatott ki. 3. USA belépése: a kétmillió főből álló haderő óriási előnyt jelentett 4. Sorra összeomlottak Németország szövetségesei. 1918. november 11-én Németország is kilépett. A háborúban négy év alatt 8 millió ember pusztult el.
K38(265) Az ország megcsonkítása és a konszolidáció lépései, A konszolidáció aktív szakasza, A gazdasági válság [hosszú, de pont jó] Az I. világháborút lezáró, az országnak óriási területi veszteséget okozó trianoni békeszerződés után 1921-ben Bethlen István miniszterelnökségével megkezdődött az ország gazdasági és politikai helyzetének megszilárdulása (konszolidáció). Belpolitika: 1. pártpolitika: a Kisgazdapártot belülről feloszlatta, a maradványaiból létrehozta az őt támogató Egységes Pártot. Legalitást biztosított a többi párt számára (pl. SzDP, a Bethlen-Peyer paktumban azzal a feltétellel, hogy a stratégiai területekbe (vasút, posta stb.) nem szólak bele). Korlátozta a választójogot, Budapest és pár másik város kivételével nyílt szavazást vezetett be. Az ellenzék azonban még így is bejutott a parlamentbe, ezáltal a külföld számára hitelesebbé vált az ország polgári és demokratikus jellege. 2. oktatás: Falusi, tanyasi iskolaépületépítési program. A Trianon után külföldön rekedt egyetemeket hazahozták. 3. földreform: a középparaszti réteget erősítette, jelentősen stabilizálta a társadalmat. 4. infláció: a pénzügyminiszter szándékosan hagyta felpörögni, hogy az értékvesztett pénzből könnyebben visszafizethessék a külföldi kölcsönöket, és a jóvátételi kötelezettségeket. A népszövetségi kölcsön (ENSZ elődje, főleg az antant szervezte a vesztes országok megsegítésére) állította meg a folyamatot, bevezették a jó minőségű pengőt. Külpolitika: 1. elszigeltség: a környező országok szervezte kisantant Ausztria és Magyarország megerősödése ellen irányult. A helyzetet javította a barátság a túlzott francia befolyástól félő angolokkal, és a magyar--olasz szövetség (Mussolini: gazdasági, politikai->revízió) megalakulása. Magyarország bekapcsolódott az európai politikába. 2. revízió: Megalakult a Magyar Revíziós Liga, melynek célja Trianon igazságtalanságainak megismertetése az európai közvéleménnyel. Sikerrel járt, Magyarország nemzetközi megítélése javult. Bethlen 1928 elején nyíltan meghirdette, hogy a területhatárokat újra át kell gondolni, de a világgazdasági válság véget vetett a terveinek. 3. világgazdasági válság: az agrárpiacok beszűkülése miatti súlyos értékesítési nehézségek mezőgazdasági válságot idéztek elő. A parasztok tönkrementek, a munkanélküliség társadalmi problémákat hozott. A csökkenő adóbevételek felborították az államkasszát, egyre több közalkalmazottat bocsátottak el. Szerencsére az ipart -- fejlettsége miatt -- e folyamatok nem érintették, a kilábalás lehetőségét a behozatal csökkentése jelentette.
K15(116) A Szovjetúnió az 1920-as években, A ,,második forradalom'', A sztálinizmus [túl hosszú, mellébeszél] Sztálin 1922 és 1953 a Szovjet Kommunista Párt élén, diktatúrával tartotta fent az államszocializmust a Szovjetúnióban. 1. Szovjetúnió: 1922-ben alakították Oroszország, Ukrajna, Belorusszai és a Szovjet Szocialista Köztársaságok. Alkotmánya az oroszok túlsúlyát biztosította. A külföld fokozatosan ismerte el és vette fel vele a kapcsolatot. 2. Lenin elképzelései: demokratikus, ellenőrizhető végrehajtó hatalmat, párton belüli rotációt és önkéntes szövetkezetesítést akart. Sztálint bíráló leveleit Sztálin hívei eltüntették, elképzelései nem valósultak meg. 3. személyi kultusz: minden eredményt a ,,bölcs vezér'' Sztálin érdemének tulajdonítottak. Lélektanilag az orosz cárkultusz és az ortodox csodavarázs folytatása. 4. kolhozosítás: mivel az eddigi gazdaságpolitika, a NEP nem vált be (a parasztok nem adták oda a búzát az alacsony felvásárlási árért), Sztálin a parasztokat közös gazdaságokba, kolhozokba kényszerítette. Eszközeiket és földjüket is be kellett adniuk. Ezt az állatállomány és a termés nagyfokú romlása követte. 5. tervgazdálkodás: Ötéves és hároméves tervek irányította ipari termelés. A piaci mechanizmusok helyett a pártbürokrácia vezette. 1932 végére óriási eredményeket értek el (a nemzeti össztermék 70%-a ipari), és pl. a villamosenergia-termelésben a nemzetközi élvonalba kerültek. 6. leszámolások: Először csak a hatalomból távolították el az egyet nem értőket. Sztálin a párt Központi Bizottságának újraválasztása után csak a szavazatok meghamisításával maradhatott főtitkár, és később az ellene szavazókat agyonlövette vagy öngyilkosságba kényszerítette. 7. koncepciós perek: A prágai provokáció hamis bizonyítékai nyomán a hadsereg tisztikarának majdnem az egésze halálos ítéletet kapott. 8. kulturális forradalom: Felszámolták az eddigi 70%-os analfabetizmust, százával alapítottak felsőfokú tanintézeteket. De mivel nem volt meg a jól képzett oktatói bázis, ezek nem hozták meg a várt eredményt. 9. új alkotmány: 1936-ban fogadta el a 11 köztársaság. Még mindig orosz túlsúly uralkodott. A SzKP lett az állam és a társadalom vezető ereje. Kimondták, hogy felépült a szocializmus. Sztálin tevékenysége során erősödött a gazdaság, győztek a II. világháborúban, a Szovjetúnió világhatommá nőtte ki magát. A másik oldalon a rettegés, a munkatáborok, a másképp gondolkodók millióinak halála áll.
K39(268) A politikai kényszerpálya, A háború előzményei, Belépés a háborúba, A hadba lépés következményei, A német megszállás, A kiugrási kísérlet, a nyilas hatalomátvétel, a szovjet hadműveletek [hosszú] A magyar szélsőjobb (faszista, náci-szerű politikai irányzat) előretörésének okai: 1. Anschluss: 1938-ban Németország egyesült Ausztriával => közös magyar határ 2. fegyverkezési program: A Hitler által is támogatott magyar fegyverkezés növelte a hadsereg szélsőjobboldali tisztjeinek számát. 3. bécsi döntések: Az olasz-német ,,döntőbíróság'' először a Felvidék egy részét, majd Észak-Erdélyt és Székelyföldet Magyarországnak ítélte. 4. háromhatalmi egyezmény: Mo. 1940-ben csatlakozott a német--olasz--japán világuralmi törekvést megfogalmazó egyezményhez. Teleki Pál miniszterelnök, csakúgy, mint elődei, próbálta megfékezni a szélsőjobbot. Fasiszta államokkal körbevéve jugoszláv segítségre számított, de ott megdőlt a kormány, Hitler pedig magyar támogatással kívánta lerohanni Jugoszláviát. Teleki öngyilkos lett. Magyarország a II. világháborúban: 1. területi nyereségért: Bárdossy László 11000 km^2 területi nyereség fejében belesodorta Magyarországot a háborúba. 2. német irányítás: Hitlernek a Szovjetúnió elleni agresszióhoz volt szüksége Magyarországra. A keleti fronton harcoló magyarokat a német hadvezetés irányította. 3. zsidótörvény: Az első két zsidótörvény a zsidó munkahelyek számát százalékoan korlátozta egyes területeken. A harmadik, 1941-ben: ,,zsidó az, akinek szülője vagy két nagyszülője az'', sárga csillag, a vegyes házasságok betiltása. 4. taktikázás: az antifasiszta megmozdulások, és a német győzelmek elmaradása miatt az új kormány (Kállay) a parancsteljesítés látszatát fenntartva Nyugat felé kezdett manőverezni. El akarta kerülni a mind a német megszállást, mind a szovjet befolyási övezetbe kerülést. 5. a német megszállás: A taktikázás gyorsan lelepleződött, és Hitler a balkáni front összeomlásától félve megszállta Mo.-ot. A német titkosrendőrség (a Gestapo) elfogta és német munkatáborokba vitte a ,,gyanús'' elemeket. A hadsereget és a gazdaságot a német érdekek irányították. Megkezdődtek a tömeges deportálások. Mivel a parlamentáris formák névleg fennmaradtak, a Nyugat Mo.-ot ,,csatlósnak'' tekintette. 6. kiugrási kísérlet: Titkos fegyverszüneti megállapodás a szovjetekkel. A sikeres román kiugrás hatására Horthy rádiós kiáltványt olvasott fel a kilépésről, de hír a hadvezetést túl váratlanul érte, nem engedték be az oroszokat. Német nyomásra a nyilasok kerültek hatalomra. 7. ,,felszabadítás'': A szovjet csapatok 1945. április 10. táján űzték ki az utolsó német csapatot. Az újáépítés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front vezetésével indult meg.
K20(142) A hidegháború időszaka, a bipolaritás kialakulása [rövid, az előtte lévőből kiegészíteni] A II. világháború két győztes nagyhatalma, az USA és a Szovjetúnió ideológiailag és gazdaságilag is szembenállt egymással. A közvetlen fegyveres harcot kerülő ellentét, az ún. hidegháború (1947--) jellemzői: 1. atomfegyverkezés: A Szu. is felzárkózott, felrobbantotta atom-, majd hidrogénbombáját. Az esetleges atomháború veszélye azonban mindkét felet visszatartotta a nyílt, fegyveres konfliktustól. 2. katonai szövetségek: Először a NATO (Nyugat), majd a Varsói Szerződés (Szu) született meg. 3. gazdasági szövetségek: Először a KGST (Szu), majd az EGK (Nyugat-Európa) született meg. 4. vasfüggöny: a keletet és nyugatot elválasztó határsáv Európa közepén. Gazdasági, kulturális és politikai határvonalat is kijelölt. 5. propaganda: A médiában nem győzték szidni az ,,ellenséget''. 6. ideológiai tisztogatás: A Szu.-ban koncepciós pereket rendeztek, az USA-ban az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság kiüldözte a kommunistákat Amerikából. 7. helyettesítő háborúk: Más országok helyi- és polgárháborúiban mindkét fél a neki megfelelő politikai erőket támogatta. Az USA a szövetségesek szélesítésével ,,bekerítette'' a szocialista tábort. Sztálin halála (1953) után utódja, Hruscsov szembefordult a sztálinizmussal, megenyhült a politikai légkör. 1956-ban az SzKP 20. kongresszusán a világháború elkerülését, a békés egymás mellett élést tűzték ki célul.
K40(282) A fordulat évei, A politikai despotizmus időszaka, 1950--53 [kevés, hiányzó címszavak] [matekfüzetből] Az 1948-ban (,,a fordulat éve'') az MKP és az SzDP egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártja Rákosi Mátyás főtitkárságával totális diktatúrát valósított meg Magyarországon. A totális diktatúra általános jellemzői: 1. mindenbe beleszól: politika, gazdaság, kultúra és magánélet 2. egypártrendszer: névleges demokrácia sincs 3. kampányok: A rendszer különböző rendezvényekkel, a fennálló viszonyok kötelező dícsértetésével önmagát élteti, igazolja. 4. vallásgyakorlás korlátozása A Rákosi-rendszer jellemzői: 1. államosítás: az üzemeket (fokozatosan, a nagyobbakkal kezdve) állami tulajdonba vették. A volt tulajdonosok kártalanítást nem kaptak. Az üzem élére nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján jelöltek ki új vezetőt. 2. kulákprés: a gazdagabb parasztok (kulákok) életét adókkal, helyi erőszakkal és kötelező terménybeszolgáltatással lehetetlenné tették. 3. TSz-esítés: a parasztokat akár erőszakkal is termelőszövetkezetekbe gyűjtötték, termelőeszközeiket állami kézbe vették. 4. leszámolások: Az ellenállókat kitelepítették (az ország más részébe szállították), a rendszer politikai ellenségeit pedig a recski kőbányában tartották fogva. Megalakult az Államvédelmi Hatóság. A párton belül leszámoltak a moszkovita [??] és a hazai vezetőkkel (Rajk László kivégzés, Kádár János börtön). Koncepciós perekkel és szalámitaktikával felszámolták a többpártrendszert. 5. egyházellenesség: Államosították az oktatást (8+4 osztály lett), feloszlatták a szerzetesrendeket, letartóztatták Mindszenty bíborost. 6. cenzúra: a sajtó kezét megfogta, az írókat és költőket hallgatásra vagy emigrációra kényszerítette. 7. kampányok: május 1., munkaverseny, békekölcsön, reggel ,,megvitatták'' a napilap vezércikkét. Aki nem vett részt rajtuk, a rendszer ellenségének kiáltották ki. 8. magánélet: lehallgatások, utazni nem lehetett, bezúzták a régi könyveket, befolyásolták a kultúrát, besúgóhálózatot építettek ki. 9. elhibázott nehézipar: a fegyverkezési verseny miatt. pl. Sztalinváros (Dunaújváros) Az árucikk-termelést az igények előre megtervezésével, keretszámokat kiosztva határozták meg. Minden olcsó volt, de semmit se lehetett kapni. A párttagoknak külön őrzött boltjaik voltak (pártbizományi). Az emberekben felgyülemlő feszültség az 1956-os forradalomban robbant ki.
K40(283) Forradalom és nemzeti szabadságharc, 1956. okt. 23.--nov. [kevésnek tűnik] [kicsit másról írok, nem a programokról] 1956. november 23-án, egy békésnek ígérkező, legális, budapesti diáktüntetésből pár nap alatt forradalom bontakozott ki: 1. MEFESZ: A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége csak nemrég vált ki a DISZ-ből, és tüntetést szervezett a Petőfi-szobornál a lengyel szabadságmozgalommal való együttérzésének kifejezésére. 2. engedélyezés: A rádióban először betiltották, majd engedélyezték a tüntetést. Ezzel óriási nyilvánosságot kapott, az emberek megérezték, hogy valami készül. 3. harc a rádióért: A 200 000 főre duzzadt tömeg egyre inkább vezetésváltást, nemzeti egységet és a szovjet csapatok kivonását követelte. Mivel Gerő Ernő (első titkár) rádióbeszédében kemény fellépést kért a felvonulókkal szemben, amikor a tüntetők a rádióban be akarták olvasni a diákok követeléseit, az ÁVH-sok közéjük lőttek. A tüntetők az átálló katonáktól kapott és a raktárakból szerzett fegyverekkel hajnalra elfoglalták a székházat. Ezzel megindult a fegyveres harc. 4. ledöntötték a Sztálin-emlékműt Nagy Imre helyzete: 1. bevevését követelték: A tüntetők a Parlament elé érve azt követelték, hogy Nagy Imrét vegyék vissza a kormányba, és ő legyen a miszterelnök. Mivel a helyzet túl váratlanul érte, 23-án este beszédében (,,eltvársak'') igyekezett feloszlatni a tömeget. A megszólítást kifütyülték, és a demonstráció folytatódott tovább. 3. visszavették: Még aznap éjjel a párt visszafogadta, és ő lett a miniszterelnök. A párt a szovjet csapatok segítségét kérte a tüntetés leveréséhez, de ezt Nagy Imre nem írta alá, így Andropov szovjet nagykövet ezt mással tetette meg. 4. sikerre vitte: 28-án a szovjet küldöttek egyetértésével (!) bejelentette a csapatkivonulást Budapestről, és tárgyalásokat kezdeményezett a teljes kivonásról. Szinte minden kérdésben visszaállította az 1945 és 1947 közötti demokratikus állapotokat (ld lent). 5. kivégzés: A szovjetek az eddigi visszahúzódás, figyelés után észbe kaptak. Kádár Jánossal (az MDP-ből megalakult MSzMP szovjetekkel szimpatizáló vezetőjével) ,,visszahívatták'' a szovjet csapatokat. Decemberre leverték a forradalmat, visszaállították a régi rendet, Nagy Imrét (és társait) pedig elfogták. Mivel nem volt hajlandó lemondani a miniszterelnökségéről, 1958 júniusában egy koncepciós per után kivégezték. A forradalom kellő nemzetközi támogatás nélkül elbukott. Az 1956. november 28-i ,,győztes forradalom'' programja: 1. ÁVH feloszlatása 2. amnesztia 3. szovjet csapatkivonás 4. az erőszakos tsz-esítés beszüntetése 5. általános fizetésemelés 6. Nemzetőrség alakult 7. MDP -> MSzMP 8. többpártrendszer A kérészéletű új pártok célkitűzései: 1. 1945 és 1947 közötti demokratikus, koalíciós hagyományok 2. semlegesség: kilépés a Varsói Szerződésből, tárgyalások kezdődtek 3. polgári és emberi szabadságjogok tiszteletben tartása 4. szólás-, sajtó- és gyületekezési jog 5. magántulajdon védelme, szabad kereskedelem: Ugyanakkor a legfontosabb üzemek, bankok, bányák állami tulajdonban maradtak volna. 6. szabad vallásgyakorlás
1999. május--június
Budaörs, Budapest, Magyarország.
Ez a lap pts oldalai közül való.