A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatódik közkedvelt számítógépes programozási ismerjetterjesztő sorozatunk, a Kompjúter panoráma. Ezt a részt a Pascal Referencia Segédlet 1549-1553. oldalai alapján állítottuk össze, címe: grafikus eljárások és azok hatékony alkalmazása katódsugárcsöves környezetben. Azért ne essetek kétségbe, vágjunk bele!
arc(x, y: intger; a, b, r: word); bar(x1, y1, y2: integer); bar3d(x1, y1, y2: integer; m: word; b: boolean); circle(x, y: integer; r: word); cleardevice; clearviewport; closegraph; initgraph(var i, j: integer);
Ha ez esetleg nem lenne első olvasásra világos, akkor kiemelem a lényeget: grafikus módba az InitGraph varázsszóval léphettek be. Ez annyiban különbözik az eddig megismert szöveges módtól, hogy nem villog a kurzor, akárhova lehet körömpiszoknagyságú pontot rajzolni, és kezdetben tök fekete az egész, tükrözve a programozó (azaz Ti) agyában tátongó jókora ürességet. Azért ne essetek kétségbe, a fekete háttéren még lehet segíteni.
Kört rajzolni a Circle parancssal tudtok. Ha kipróbáljátok, egy nagy, fehér, vákuumjárta tojást fogtok látni, ami némi ráncigálással valódi körré tehető. Ehhez nem kell mást csinálnotok, mint a monitor elején lévő tekerenytűket csavargatnotok mindaddig, amíg a képernyőn egy jól fejlett kör nem lesz látható. Óvatosan nyúljatok a kapcsolóhoz, mert a rendszertelen tekergetés az egész színképet tönkreteheti.
Most, hogy megvan a kör, nincs más hátra, mint visszatérni szöveges módba. Ezt a CloseGraph vezényszóval tehetitek meg. Ekkor valószínűleg egy függőlegesen elnyújtott, hibás kontrasztú (az idevágó szakkifejezéssel élve) pleccsnyit fogtok látni, mivel az imént össze-vissza tekergettétek a monitort. Az eredeti beállítások visszabuherálása kívül esik a cikk keretein, és kellemes hétvégi feladatnak ígérkezik. Most ne nézzetek ilyen ferdén rám, én előre megmondtam, hogy óvatosan!
Remélem, ezzel elvettem a kedveteket mindenféle grafikai próbálkozástól. Ha mégis muszáj lenne valamit rajzoli, azt LOGO-ban tegyétek. Ez azonban már egy másik mese. Elöljáróban csak annyit, hogy LOGO-ban az ember legjobb barátja a teknősbéka, aki ceruzával (vagy anélkül, ha éppen olyanja van) a hasán szaladgál a fekete papíron, és így alakul ki az ábra. A teknőc rendkívül sok oldalú: lehet forgatni, hajkurászni és ceruzát (kizárólag Dúracélt) cserélni benne. A teknőc mindig mosolyog (még alacsony felbontás esetén is), éppen ezért igazi öröm LOGO-ban a programozás.
A 80-as évek LOGO-ja annyira jól sült el, hogy az ötletet a tengerentúlon továbbfejlesztették: beépítették az etetést, a ringatást és a tisztába tevést, és a számítógépet karóra méretűre reszelték. A legenda szerint így született a tamagocsi.
Bocsi.
1998. november
megjelent a Mit várjon...? 1998. Mikulás-i számában
Budaörs, Magyarország.
Ez a lap pts oldalai közül való.