Ladik: A Fazekas diáklapja

Ez a cikk a Fregatt Diáklap tipikus bevezető sorainak paródiája, még abból az időből, amikor nem én szerkesztettem.

 

Kedves Olvasó!

Remélem, lassan telt a nyári szünet, és nem éreztél túl súlyos elvonási tüneteket kedvenc Tutajod nélkül. De ha mégis, az se baj, mert az minket már nem érdekel. Kiderült ugyanis (a Szoda Kupica által végzett közvélemény-kutatás nyomán), hogy lapunkat jórészt 160 és 180~cm közötti (az IQ kb. a fele), négyesnél jobb átlaggal rendelkező, beszámítható tanulók olvassák.

Mivel ez nekünk egyáltalán nem tetszik, elhatároztuk, hogy megszabadulunk a régi olvasóinktól. Először is a lapot Tutajról Ladikra kereszteltük, továbbá kihagytuk az összes népszerű rovatot, a többit pedig :-) és (-: jelekkel díszítettük fel. Hogy ne legyen hol reklamálnotok, a szerkesztőket és a kiadót is lecseréltük.

Remélem, hogy ettől megriadtatok, és nem írtok annyi hülyeséget a levelezési rovatba.

 

Postaláda

...szeretném utólag megrendelni a Tutaj előző 8 számát. Az oldalakat lehetőleg ne kapcsoljátok össze, uzsonnapapírnak lesz.

V.X.

Kedves Varnus Xavér!

Az általad felvázolt ötlet első része kitűnő, mi is pártoljuk az olvasók bőkezű adományozó akcióit (egy nosztaligaszám ára 6*10^23 pengő), és támogatunk minden színvonalas művelődésre irányuló törekvést. Második gondolatodtól azonban -- és most, úgy gondolom, az egész stáb nevében beszélhetek -- mélységesen meg kellett rökönyödnöm. Helyzetedet súlyosbítja az, hogy indirekt módon szerepeltél az egyik szenzációhajhász konkurrens iskolaújságban.

Mindezek figyelembevételével a szerkesztőbizottság azt a döntést hozta, hogy postafordultával az újság számai helyett mélységes megvetésünket küldjük. Fellebbezésnek helye nincs, és a levrovba se írj többet, ugyanis tudtommal nem jársz a Fazekasba (és nem is jártál, ugye?!). De azért ne hidd, hogy kőszívűek vagyunk: most az egyszer megengedjük, hogy a szomszéd templomban adj koncertet.

Mi lenne, ha nem cenzúráznátok ki a legfrissebb UFO-híreket a tudományos rovatból?

Mivel megúntu... izé... technikai okokból nem lesz több tudományos rovat, a kérdés tárgytalan. Pusztán becsületünk megvédése végett mondom el, hogy mi még a tudrovban sem élünk nemre és fajra vonatkozó szélsőséges diszkriminációval (nem úgy, mint egyes szennylapok ,,Az igazi...'' c. sorozatukban), így nem teszünk elvi különbséget UFO és normális ember között.

Sajnálatos tény azonban, hogy a főbb nemzetközi hírügynökségeinktől hosszú ideje nem kaptuk hírt semmilyen földönkívüli tevékenységre utaló jelről (vsz azért, mert a velünk kapcsolatban lévő ügynökségek mind földiek), és így nem is tudunk ilyet Nektek továbbítani. Problémáddal felkerestük Mulder ügynököt, aki a Lúdas Matyi után azzal kommentálta az esetet, hogy az X-akták mindezek ellenére folytatódik.

Vegyétek úgy, hogy le vagytok leplezve! Az egyik nemrégi számban megjelent Iván c. vers Puskin poszthumusz apokrif irataiból való, pedig ti azzal büszkélkedtek, hogy (idézem) hozott anyagot nem ollóztok bele a lapba. Ciki!

Myldy

Kedves Myldy!

Valóban igazad van, és szeretnénk őszinte gratulációnkat kifejezni, hogy felfedezted a hasonlóságot. Félreértés ne essék, hasonlóságról és nem egyezésről van szó, mert (idézem) Puskin sosem írt magyarul verset, és a cirill betűk között nincs pontosvessző, ami az Iván c. kétrészes balladára nem áll. Így semmiképpen sem tehetjük magunkévá azt a tévhipotézist, hogy a fent említett vers Puskintól származna. A hírt egyébként a költő jogi képviselője is cáfolta, és azt fontolgatja, hogy beperel Téged hitelrontásért.

Tévedésed vsz abból adódott, hogy iskolánk könyvtárának B7-es polcán megtaláltad Szergej Szergejevics Literajev: Lírai ars poeticák c. átfogó műelemzés-gyűjteményét, amit maga a szerző is (idézem) egy nagy átverésnek szánt, mivel saját verseit csempészte be a klasszikusok közé. Literajev egyébként egy tizenöt éves lány, a Fazekasba jár, és stábunk tagja.

Kedves Kapitány! Én Nagy Mari, 5.b osztályos tanuló vagyok, és csak azért írok Neked, mert a tanító néni azt a házi feladatot adta, hogy titkos szerelmi vallomást kell megfogalmazni szívünk választottjának. A levél eredetije megtalálható a magyarfüzetemben, mert egyrészt anyukám nem engedte, hogy kitépjem, másrészt arra az esetre tartom fent, ha Te ezt megválaszolatlanul elégetnéd. Én azt szeretném, ha egy szép napon mi ketten... Remélem, a korkülönbség nem gördít nagy akadájt lángoló szerelmünk útyjába. Ismeretlen imádód:

Nagy Mari az 5.b-ből

Kedves Mari!

Ne haragudj, hogy leveled legizgal... izé... bizalmasabb részét kipontoztam, és nem tártam a csámcsogó, pletykaterjesztő és kárörvendő olvasótábor elé. Remélem, ezért majd megbocsátasz. Azt is remélem, hogy ez a nap nem a közeljövőben jön el, és még egy jó ideig haragban leszünk.

Meg kell, hogy nyugtassalak: a korkülönbség nem ront el semmit kettőnk között. A nagyobb probléma az, hogy én egy fiktív személy vagyok, igazából nem is létezem. A lapnak nincs valódi kapitánya, ez csupán egy ügyes reklámhúzás a szerkesztőbizottság részéről, az image része. Bocs, nem akartalak elkeseríteni.

Amit most hallottál, kérlek, ne add tovább senkinek, mert szörnyen ciki lenne, ha kitudódna. Köszönettel:

nemlétező imádottad

 

1998. november
megjelent a Mit várjon...? 1999. Mikulás-i számában
Budaörs, Magyarország.


Ez a lap pts oldalai közül való.