[Tizennégy éves koromban írtam ezt a pályaművet, mely a Királyi Postán föladva Hankiss Elemérhez is eljutott. Még oklevelet is kaptam, úgyhogy a posta nem végzett rossz munkát. A mű az akkori (kissé túl naiv) életérzésemet és látókörömet tükrözi.]
Pályaművemben olyan Magyarország körvonalait igyekszem megrajzolni, mely mentes a bűnözéstől, a munkanélküliségtől, a zsúfolt közlekedési eszközöktől, a környezetszennyezéstől, a magányos emberektől. Viszont helyet kap benne a nosztalgia, s a legújabb technológia is. Ezen írás csupán az alapot mutatja meg abból a világból. Azt az alapot, amelyre rá lehet építeni egy kitűnő gazdaságot, idegenforgalmat, oktatási rendszert. Egy olyan országot körvonalazok, melyben az alkotó ember jól érzi magát, s megvan a lehetősége, hogy tökéletest alkosson. Szívem szerint már 5 év múlva ilyen országban élnék, de a változás első jeleit mégis 2006-ra teszem. A folyamat, 2026-ban zárul le, így gyermekeim szülőföldje már az új, szép Magyarország lesz, büszkék is lesznek rá.
Gondolatmenetem, s ezzel együtt a változás azzal a prózai ténnyel kezdődik, hogy az összes magyar telefonvonalat kicserélik 64 kbyte/s-osra (524288 baud), s emellett még eltörlik a telefonszámlát, csak az egységes havidíjat hagyva emlékül. Eme két változás képezi alapját tervemnek, ami végén egy teljesen új, a háttérben megbújó elektronikus infrastuktúra szolgálja az emberiséget, melynek előnyei:
A telefon majdnem CD minőségű (12 bit, 42 kHz) lesz. Lehetőség nyílik zeneszámok és egyéb minőségigényes hangfelvételek telefonvonalon való továbbítására. Ugyanígy a faxolás gyorsítható, s minősége javítható. Egy oldal akár 10 másodperc alatt is átmehet.
A mai vonalak kb. 8 bit, 11 kHz-et tesznek lehetővé, ami az új rendszer teljesítményének a hatoda. Így lehetőség nyílik arra, hogy egy új vonalon egyszerre 6 db beszélgetés folyjon, természetesen a mai, alacsony minőséggel, ami az átlagfelhasználók igényeit kielégíti. Így a család minden tagja párhuzamosan telefonálhat, miközben egy üzenetrögzítő fogadja a hívásokat.
A gyors adatátvitelt a számítástechnika is ki fogja használni. Az új szolgáltatásokat kihasználni képes modem beépítése után megvalósulhat az átlagos Internet-felhasználó álma, a 64 kbyte/s (ez manapság az USA-ban sem haladja meg a 4-et). Így például a Windows 95 szoftvercsomag negyed óra alatt továbbítható a telefonvonalon. A felhasználó a számítógépe segítségével átutalja a termék árát a Microsoft Magyarországnak, s fél órán belül már telepítve is van a telefonon érkezett rendszer.
A vonalon nem csak hang, hanem kép, sőt video is átvihető. E gyors vonal sem teszi lehetővé azonban a mozivászon nagyságú kép valós idejű átvitelét, így egy speciális, külön erre a célra kidolgozott tömörítési eljárást, az MPEG-2-t kell alkalmazni. Az eljárás veszteséges, azaz nem pontosan az jön át, amit adtak, hanem - az emberi szem által mozgókép esetén nem észlelhető - minőségi romlás lép fel. E romlásért azonban bőven kárpótol minket, hogy monitorméretben (320x200; 256 szín) élvezhetjük a videoküldő szolgálat anyagait, vagy láthatjuk az arcát, miközben beszél (=videofon).
Anyagi ügyeink intézéséhez sem kell a bankba rohannunk, s nem lesznek rémálmaink, hogy idő előtt bezár, s nem vehetjük meg kedvenc kötvényünket. A tőzsdei információkat is másodpercre pontosan követhetjük kényelmes karosszékünkből, kedvenc kávénkat iszogatva. Az összes piaci tranzakciót tehát otthonról irányítjuk. Irodánk jórészt a számítógépünkre korlátozódik.
Nem elhanyagolható előnye a telefonvonalra kötött számítógépnek az Internet-elérés. Levelezésünket szinte teljesen itt bonyolítjuk le, az e-mailt használva. Információkat nem a drága, ám gyorsan kopó könyvekből, hanem a WWW-ből szerzünk. Természetesen a könyveket nem hajítjuk ki, mint az elmúlt évszázadok tökéletlen félmegoldását, csak az információszerzésre használt, lexikon jellegű, aktualitásukat gyorsan elvesztő könyvek árát takarítjuk meg, amit egy drágább, szebb, jobb minőségű verseskötetre költünk. Az Internet természetesen már ma is elérhető, de 5000 Ft havi összköltséget egy átlagember nem fecsérel egy olyan kuriózumra, amit senki sem használ. 2006-ban természetesen mind a telefonköltség, mind az Internet-elérés ingyenes lesz.
Az adatbiztonság kérdése sem elhanyagolható szempont. Az adatok biztonságát a nyilvános kódú titkosírás (a már régen felfedezett, de ma még nem elterjedt RSA-módszer) adja. Ezzel bárki küldhet ugyanazzal a jelszóval üzenetet a címzettnek, amit csak a címzett tud megfejteni. A PGP nevű program egy nagyon biztonságos (1024 bites kulcs, IDEA, a DES-nél jobb, eddig megfejtetlen) és gyors módszert kínál. Lehetővé teszi továbbá a digitális aláírást, azaz 100% biztonsággal megmondhatjuk, hogy kitől jött a küldemény (ha a feladó megnevezi magát). Nincsenek többé lehallgatott telefonok, csaló pénzátutalások. Ehhez járul még a nemrég felfedezett magyar ujjlenyomat-ellenőrző rendszer is.
Helyet kap a virtuális valóság (Virtual Reality, VR, CyberSpace, cybertér). A különböző sisakok és hangszórók segítségével tényleg az adott helyen érezzük magunkat, ám a tökéletlenségből kifolyólag mindig lehet tudni, hogy az adott helyzet valóságos, vagy szimulált. A VR a játéktermekből kilép az oktatásba és a szórakoztatóiparba is. Megjelenik továbbá a 3 dimenziós tévé, a trideo is.
A telefonvonal lehetővé teszi a kölcsönös kommunikációt két (vagy akár több) fél között, mely felek lehetnek emberek vagy számítógépek. Azonban arra az esetre, amikor egyszerre sok adatot kell továbbítani, nem kínál kielégítő, anyagilag megfelelő megoldást. Rádióhullám segítségével az adat gyorsan és olcsón továbbítható, azonban, ha többen egyszerre beszélnek, zavarják egymást, ezzel lehetetlenné téve, hogy bárki bármit is megértsen. Ezért a rádióhullám (és a műhold) arra alkalmas, hogy ugyanazt az adást fogja egy széles réteg. Természetesen visszajelzésre nincs lehetőség, a kommunikáció így egyoldalú. A vevő még azt sem választhatja ki, hogy mit akar hallani.
Ez a módszer azonban kiválóan alkalmas tévézésre és rádiózásra. Ezt a lehetőséget már ma is kihasználjuk, de a műholdak kilövése és az adók építése drága. Sokan azért nem néznek műholdas vagy kábeltévés adást, mert nem futja rá. 2006-ban már minden tévé az MPEG-2 adattömörítési eljárást fogja alkalmazni. (Megjegyzés: 1996 áprilisában lőtték ki az első ilyen műholdat.) Mivel ez az eljárás a mai másodpercenkénti 30 kép helyett csak 2-t küld. (A 2 közötti átalakulást a vevő készülék mesterséges intelligenciája ad egy majdnem jó ötletet. Az ötlet attól lesz tökéletes, hogy a 2 kép mellett még elküldik a számított és a tényleges közötti különbségeket.) Így egy adó 15-ször annyi műsort sugároz párhuzamosan, mint azelőtt, azaz az új adók építési költsége legalább a tizedére csökken.
A képet tehát sikerült gyorsan továbbítani. A hangot is ugyanilyen egyszerű, hiszen már ma is ismert az MPEG Audio nevű eljárás, ami a hanginformációt 11-15-ödére csökkenti, az emberi fül által érzékelhetetlen minőségromlást okozva. Így a hang-kép együttes párhuzamos gyors adása megoldható.
A teletext elve a következő: A tévéműsor 2 képkockája elküldése közötti rövid szünetben átadunk 1 teletext oldalt. Ha az utolsó oldalt is átadtuk, kezdjük előről. Mit csinál a vevőkészülék ? Megvárja, hogy az ő oldalát adják, s azt megjeleníti. Ezért lehet, hogy 1 percet is kell várni a jó oldalra. A teletextre mostantól nem lesz szükség, hisz a fent leírt Internet-használat sokkal több előnyt biztosít.
A fenti tömörítés segítségével egy videokazettára akár 40 órai anyag felvehető, plusz még a fent lévő filmről készült cikkek és egyéb segédinfomáció. Ma dolgoznak egy technológián, mely 1 db CD-lemezre 8 videokazettányi anyagot, azaz 320 órát felvesz. Így akár egy 15 napos éjjel-nappal tartó konferencia felfér egy CD-lemezre, ami akárhányszor írható lesz.
Mindezen technológiák nem a sci-fi szerzők nagyzoló szüleményei, hanem a mai valóság. Az én Magyarországomban a befektetők és a profi szakértők megtalálják egymást, így a mai csúcstechnológia 2006-ban már a nyilvánosság számára is elérhető lesz, a munka otthonról intézhetők. Mert a fent leírt módszereket már egytől-egyig felfedezték, csak még nem vezették be általánosan. Lehet, hogy tíz év múlva az elektronika az én álmaimnál is hatékonyabban fogja szolgálni az emberiséget.
Magyarország példát mutathat a többi európai államnak azzal, hogy ő kezdi meg először ezt a technikai fejlődést, s nem utolsóként vezet be valamit, ha már elviselhetetlen a helyzet. Az anyagi háttéret a hitelezők és (nagyobbrészt) a támogatók biztosítják. A befektetés viszont nem luxuscikkekre kidobott pénz lesz, pár éven belül megtérül, mert az állami hivatalok költségei a töredékükre esnek le.
Az én Magyarországomban az ember nem az adóbevallás fáradságos munkájával tölti napjait, nem a telefonszámlára költi fele keresetét, nem a foglalt vagy hibás telefonvonal miatt marad le élete üzletéről, nem rohan a városban az egyik kereskedőtől a másikig olcsó télikabátot kutatva. Ám az ember nem is lesz gépeinek rabszolgája, nem fog gépként gondolkozni, személyisége magasabb rendű marad a róla tárolt információnál. 2006 magyar embere a monoton, gépies, számításigényes munkáját segítőjére, a technológiára bízza, hogy idejét az igazán fontos és mély dolgokra fordíthassa.
A 2006-os Budapest, s az átlagos magyar városkép gyökeresen megváltozik. Eltűnnek belőle a rohanó emberek, a hontalan koldusok, a lepusztult épületek, a telefonfülkék, s persze az autók is. Az embereket metró fogja szállítani a városban, s vasút a városok között. A felszínen csupán gyalogosközlekedés lesz, széles, parkszerű sétálóutcákkal. A lakótelepek, s a kilátást gátló 5 emeletes házak a külvárosban foglalnak majd helyet. Az embereket nem üzleti ügyeik, munkájuk viszi ki az utcára, hanem szabadidejüket töltik a tiszta levegőjű, művészien szép városban.
A bevásárlás egyaránt intézhető otthonról (a számítógépen keresztül) vagy az üzletekben vagy vegyesen: az üzletbe mi megyünk, de az árut házhoz hozzák. A szállítást vasúti kocsikon, repülőgépen, külön erre a célra tervezett metróval (mint állami csomagküldő szolgálat) történik.
A bűnözés nagy része kipusztul. A tulajdonokat áttörhetetlen riasztó védi. Pénz (a mai értelemben) nem lesz, a bankkártyát csak a tulajdonos tudja kezelni. A lopások felét eleve lehetetlen lesz elkövetni. A pénzcsalókat, s a magukat másnak kiadókat a jól szervezett azonosítórendszer azonnal kiszűri.
Ingyenes lesz az iskoláztatás. A tanulók barátságos, fémmentes iskolaépületben tanulnak. A szemléltetőeszközök között mindennapos lesz a számítógép, a virtuális valóság (vagy cybertér), s 30 év múlva a trideo (térbeli video) is. Az oktatási intézményekben a mai tantárgyak mellett helyet kapnak a praktikus, a mindennapi élet rejtelmeit taglalóak is (pl.: üzletvezetés, sütés-főzés). Az osztálylétszám nem haladja meg a húsz főt. Mindenki érdeklődésének és képességeinek megfelelő iskolát választ.
A fent vázolt adottságok biztosítják a harmonikus családi élet lehetőségét. A hatékony elektronika segítségével a napi munkaidő 8 óráról 4-re csökken, így több idő jut a családtagokra. Az iskolából hazaérkező gyereket a szülő meleg étellel fogadja, vagy éppen az otthon tanuló gyerek lepi meg vacsorával a munkából jövő szülőt. A háztartási munkák jórészt a nullára csökkennek, megint csak a technológia miatt. A hétvégek tehát mindig szabadok, a család ekkor közös programra megy.
Az iskola és a szülők együtt formálják a gyermek egyéniségét, hogy hasznos, szorgalmas, tevékeny, alkotó tagja legyen a társadalomnak. A gyerek még családi keretek megtanul mindent, amit az életről tudni érdemes, s amit praktikus.
Az emberek a távolságot gyalog, metróval, vagy gyorsvasúttal küzdik le. A repülőgépek az igazán távoli tájakra repítik észbontó gyorsasággal az utazót. Természetesen magasan szállnak, s halkan is. A hangot tovább tompítja a fedett kifutópálya alkalmazása. A városi külső szemlélőt tehát nem zavarja, hogy mások közlekednek, miközben a mozgás gyorsasága nem csökken. Egyúttal viszont szinte minimális lesz a környezetszennyezés.
Aki a nyugodt, csendes helyet kedveli, az falura költözik. Az infrastruktúra itt is a háttérben marad, s a szemlélőt akár egy múlt századi falu képe, akár egy farm fogadhatja. A városokon és a falukon kívül a természet eredeti, 200 évvel ezelőtti állapotában pompázik. Az erdőt-mezőt turistaút szeli át, közút sehol sincs. Szinte egész Magyarország nemzeti park lesz, a világörökség része.
2036 magyar emberét tehát barátságos, természetes, művészi környezet veszi körül, ahol érdemes élni. Azonban a látvány mögött (a zsebben és a szobák sarkában) egy szilárd és hatékony elektronikus technológia húzódik meg. Ebben az országban jól érzi majd magát a természetkedvelő falusi ember, a számítógép-programozó és az űrkutató egyaránt.
1996. április 29.
Budaörs, Magyarország.
Ez a lap pts oldalai közül való.